A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2005-ben (Aquincumi Füzetek 12. Budapest, 2006)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2005. évben

2005. nyarán másfél hónapos megelőző feltárást folytattunk. A terület érdekessége abban rejlett, hogv hirtelen nagyon meredeken lejtett déli és nyugati iramban. A legkorábbi jelenségek, a kelet-nyugati irányú vízlevezető árkok voltak, amelynek betöltésében és a telek nyugati felében megfigyelt mélyedésben korarómai agyagtéglás planírozási rétegeket és nagyobb beásásokat találtunk. Az agyagtéglás planírozás a keleti oldal platóján vékony rétegben jelen volt. Az árkok és az agyagtéglás építmények megszűnését követően, a még mindig alacsonyabban fekvő nyugati mélyedést laza, Kr. u. 2. század második felére keltezhető háztartási hulladékkal, (7. kép) kevert hamus feltöltéssel emelték meg, amely a plató nyugati végétől indult. A telek keleti oldalán megfigyelt természetes kiemelkedés tetején vezetett a Kr. u. 2-3. századi legiotábor déli kapujából (porta principalis dextraból) kivezető út, amelynek részletét korábban már a Dévai Bíró Mátyás térnél is azonosították. (BERTÁI ANNE 1073; PARRAGI 1070; PARRAGI 1973) A katonavárost észak-déli irányban átszelő utai többször megújították. A legkorábbi útréteg nagyköves alapozással és sötétvörös sóderrel készült, ezt követően szürke kis kövekkel megújították, majd egy újabb vörös sóderes réteg keréilt a korábbi rétegekre, amelyet még egy, sárga kövekből épített megújítással fedtek. Az utak felszínét borító lapköveket a megújítások során felszedhették, ugyanis ezek sehol nem maradtak meg. A felső sárgaköves útréteg felett újkori feltöltéssel találkoztunk, ha volt is későbbi megújítás a római korban, azt az újkori rétegek elpusztították. A feltárás során a római út nyugati szélét sikerült azonosítani a telek északkeleti részében, az rit nagy része a mai Beszterce utca alatt halad. Az útszé. kép: Mázas serpenvőnyél a Beszterce utca 4-6. ásatás leletei közül leket és az útszéli csatornákat későbbi beásásokkal elpusztították. Egv nagyméretű, vörös kőlapokból épített négyzetes aknát találtunk a feltételezett útszéi mellett, amely Alaelarassv Orsolya feltételezését osztva csatornatisztító szerepet töltött be. A kutatott felület északi metszetében még egv, késői, széigletesen kialakított csatorna kontúrja rajzolódott ki, feltehetően a sárga köves útréteghez tartozhatott. Az út legkésőbbi periódusához köthető az a nvugati irányba futó bekötőút, amelv feltehetően a Bécsi út nyomvonalánál talált római úthoz vezetett. A bekötőút felületébe párhuzamosan futó két keréknyom mélyült. A későrómai kor emlékeként a korábbi észak-déli utat E alakban vágó falkiszedés jelentkezett a telek északkeleti végében. A kutatási felület déli végében pedig ezzel egyidős, az egész telket kelet-nvugati irányban átszelő falkiszedést tártunk fel. A visszabontott falak