Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 17. kedd - 167. szám - A 2022. és 2023. év Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánításáró l szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1707 könnyebben tudok beszélni, bocsánat! Tehát abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy az Arany János balladamondó versenynek a zsűrijében vehettem részt, és csodálatos produkciókat hallottunk Nagykőrösön a Kárpát-medence tehetséges diákjainak, középiskolás diákjainak az előadásában. Ugye, ez egy nagy múltú, háromévenként megrendezendő verseny, amely tényleg kicsúcsosodott az emlékév során. De ahogyan az előbb említettem Gárdonyi Géza kapcsán az épített örökség óvását és felújítását, az Arany János-emlékév is hozott ilyen értékeket és eredményeket, hiszen Nagyszalontán, Arany János szülőfalujában megújult a múzeum, a köztársasági elnök úr avatta fel azt a múzeumot, de sikeresen felújítottuk és Rétvári államtitkár úrral együtt adtuk át Nagykőrösön a Czira Szabolcs polgármester úr kezdeményezésére teljesen felújított Arany János múzeumot, hiszen jól tudjuk mindannyian, hogy Arany János életének meghatározó évtizede volt az, amikor Arany János ott tanított. Földi képviselőtársam itt ül, és bólogat mint Nagykőrös képviselője, aki szintén sokat segített nekünk ebben, itt ül fenn a pulpituson jegyzőként, úgyhogy ő tudja igazolni azt, hogy milyen eredményes volt az a 2017-es Arany János-emlékév és a balladamondó verseny is. Persze, képviselőtársaim, ne felejtsük el azt, hogy ezek az emlékévek arra is lehetőséget adnak, hogy a társművészetek képviselőit is megbízzuk munkákkal, például szobrok elkészítésével, amit nem szabad lebecsülni. A Gárdonyi Géza-emlékévben egész alakos Gárdonyi-szobrot avattunk a szülőháznál, és egész alakos Gárdonyi-szobrot avattunk Egernek az egyik terén. Az Arany Jánosemlékévben is szép új alkotások születtek, Nagykőrösön gyönyörű szép Arany János-szoborcsoport látható a múzeumtól nem messze. Ha kicsit beszélhetek az idei évről, amelyet sajnos beárnyékol ez a csúnya járvány, de mégiscsak 1805-ben, bocsánat, 1800-ban, 220 évvel ezelőtt született Vörösmarty Mihály, és minden szentnek maga felé hajlik a keze, mert számomra mint a Velencei-tó térségének lokálpatriótája számára különösen fontos Vörösmarty emlékének az ápolása. A kormányt most itt képviselő Fekete Péter államtitkár úrral közösen sikerült egy nagyon komoly programot létrehoznunk, amelynek eredményeképpen a kormány támogatásából teljesen megújult a Vörösmarty Emlékmúzeum Kápolnásnyéken, a Petőfi Irodalmi Múzeum egy gyönyörű szép kiállítást rendezett be benne. Tehát itt is arra van példa, arra találunk példát, hogy egy műemléket és egy klasszicista kúriát is megmentünk egy irodalmi emlékév keretében. Vagy az államtitkár úrral közösen sikerült létrehoznunk a Csajághy Laura Színpadot, amely egy irodalmi színpad, és amelynek a nevét Csajághy Lauráról, Vörösmarty Mihály felesége után adtuk, és természetesen az első bemutató, amelyet ezen a színpadon megtartottunk, Vörösmartynak a Csongor és Tündéje volt, és Vörösmarty feleségének is szobrot állítottunk. Ezt az emlékévet zárnánk most decemberben a születésnapkor, amikor is Elek Imrének, a kiváló szobrászművésznek az egész alakos Vörösmarty-szobrát avatnánk; ugye, arról az Elek Imréről beszélünk, akit képviselőtársaim jól ismernek, hiszen a Parlamenttől északi irányban lévő Tiszaszobor-rekonstrukciót, azt a nagy szobrot neki köszönhetjük, illetve a Vértanúk emlékművét is Elek Imre formázta újra. Tehát egy nagyon jó kezű, kiváló szobrászművész készíti el azt az alkotást, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás fog felavatni, amit sajnos a születésnapkor nem tudunk megtenni a járvány miatt, de kis csúszással, tavasszal fogunk élni ezzel a lehetőséggel. Azt akartam tehát jelezni képviselőtársaimnak, hogy egy-egy irodalmi emlékév nagyon komplex tud lenni az emlékezet szempontjából is mind az irodalmat, mind az irodalomoktatást, mind a társművészeteket, mind az örökségvédelmet képesek megtermékenyíteni, képesek lendületet, inspirációt és egyébként mindezekhez forrást is biztosítani. Képviselőtársaim számára nem kell indokolnunk tehát azt - ezt már megtette Simicskó képviselőtársam -, hogy micsoda nagy formátumú alkotó volt Petőfi Sándor. Voltak ugyan olyan történelmi időszakok, amikor politikai kurzusok a maguk számára ki akarták sajátítani, és az életműve egy-egy szeletét vagy egy-egy darabját kimazsolázva politikai ikonná formálni őt, ráadásul olyan eszmék és ideológiák jegyében, amelyek nyilvánvalóan már csak a kor miatt és Petőfi szabadságszeretete miatt is rendkívül távol álltak volna Petőfitől. Emlékszünk a forradalmi ifjúsági napokra, amikor is a március 15-étől március 21-én át április 4-éig tartó kommunista ünnepparádé
