Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 6. kedd - 154. szám - Napirend előtti felszólalások: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
353 Zala György alkotta, egykor lerombolt, majd újraemelt Szabadság-emlékmű és a város melletti obeliszk emlékezteti az utókort az 1849-ben történt tragikus eseményekre. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc minden magyar szívében élénken élő emlék és nemzeti történelmi hagyomány. Iskolás gyermekként büszkén szavaljuk a XIX. század forradalmi költőinek verseit, fiatalon megérint bennünket a néhai hősök szabadságvágya és forradalmi érzülete, a márciusi jelképet, a kokárdát pedig minden évben büszkén tűzzük fel kabátjainkra. Október 6-án a Kárpát-medence népei lélekben együtt emlékeznek meg azokról a hősökről és hétköznapi emberekről, akik bár lehet, hogy különböző nemzetiséghez vagy társadalmi réteghez tartoztak, de képesek voltak a pesti forradalmárok hívó szavára a magyar szabadság zászlaja alá sorakozni és vállalni a halált vagy az életre szóló üldöztetést. Az utókor szemszögéből tisztán látható, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló, politikai és erkölcsi értelemben is olyan alapokat fektettek le, amelyekre máig építkezhetünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Kossuth Lajos, akinek egész életében a legfontosabb érték a magyar szabadság és függetlenség volt, egy 1890-es megemlékező beszédében ezt mondta: „Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; (...) a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak;” Hajtsunk hát fejet mi is valamennyiük emléke előtt a mai nemzeti gyásznapon! (A teremben jelen lévők felállva adóznak az aradi vértanúk emlékének.) Köszönöm. Napirend előtti felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mellár Tamás képviselő úr, Párbeszéd-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeinkről!” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A vírus okozta válság kitörésekor az Orbán-kormány összeállított egy válságkezelő csomagot, amelyet a miniszterelnök úr történelminek nevezett, hiszen ez a csomag az ő bejelentése szerint elérte a GDP 20 százalékát. Ezt hallva a magyar állampolgárok megnyugodhattak, és úgy gondolták, hogy szembenézhetünk és szembe tudunk nézni ezzel a gazdasági válsággal, hiszen nem lesz baj, nem lesz probléma. Azonban amint elkezdtek jönni az eredmények, júliusban és augusztusban is egyre rosszabb és rosszabb eredmények jöttek, kiderült, hogy a „történelmi” jelző nem a válságkezelő csomagra, hanem sokkal inkább a visszaesésre jellemző, hiszen a 13,5 és 14,5 százalékos GDP-csökkenés, amely a második negyedévben Magyarországon megvalósult, amióta negyedéves GDP-számítás van Magyarországon, ilyen mértékű még nem történt, még nem mértek ilyen mértékűt. A V4-országok közül is nálunk volt a legnagyobb visszaesés, az Európai Unió országai között is Magyarország produkálta a harmadik legnagyobb visszaesést Spanyolország és Horvátország után. Az Eurostat felmérései szerint a második negyedévben Magyarországon 5,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatás szintje, ennél magasabb csak Spanyolországban volt, ahol 7,6 százalék volt a foglalkoztatás visszaesése. Az inflációban vitathatatlanul elsők vagyunk az Európai Unióban: a legmagasabb infláció júliusban is és augusztusban is Magyarországon volt. Az Orbán-kormány igyekezett elkerülni az államháztartási hiányt, hogy magas államháztartási hiányunk legyen, ezért aztán takarékosan bánt a válság enyhítésére szolgáló források kiutalásával, különösen ha az kis- és középvállalkozások felé irányult volna, nem beszélve arról, hogy szociális támogatásokat pedig igen erőteljesen elszabotált. Ugyanakkor természetesen persze nagy gondot fordított arra, hogy a baráti cégeknek megfelelő mennyiségű pénz jusson, illetve azokra a kedvenc beruházásokra, sportberuházásokra, amelyek a kormány számára igen fontosak. Mégis elszaladt a költségvetési hiány. A pénzügyminiszter és a Költségvetési bizottság szerint az év végére 7-9 százalékos államháztartási hiánnyal lehet számolni. Érdemes azonban itt felhívni a figyelmet arra, hogy az államháztartási hiány nem azért lesz ilyen magas, mert a kormány jelentős
