Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 20. péntek - 170. szám - Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
2230 Érdekesség, hogy az első időszakban közel harminc város kapta meg az Európa kulturális városa címet, többnyire nagy világvárosok, ismert nagy helyek, majd amikor elindult az Európa kulturális fővárosa cím megítélése, attól kezdve évente két helyszínen, és egy idő után már arra is törekedtek, hogy nemcsak Nyugat-Európában, hanem Európának ezen a felén is, Közép- és Kelet-Európában is ezt a címet megkaphatták a települések. Első időszakban is körülbelül harminc település, most az elmúlt időszakban is harminc település. (13.00) Érdekesség talán kiemelni, hogy ebben a térségben, ahol mi élünk, Nagyszeben, Vilnius, Linz, Pécs, Maribor, Kassa, Riga, Plzeň, Wrocław, Plovdiv, és ebben az évben - nyilván egy kicsit szerencsétlen helyzetben és nehéz helyzetben - Rijeka kaphatta meg ezt a címet, és ami külön öröm számunkra, magyaroknak, hogy 2021-ben pedig Temesvár, illetve Újvidék lesz Európa kulturális fővárosa, azt a térséget emelve, illetve bemutatva, amelyben ezer év óta itt élünk. De az Európa kulturális fővárosa cím elnyerése az évek során különleges lehetőséget biztosított a városok megújítására, kreativitásuk nagyobb fokú kibontakoztatására és a róluk alkotott kép javítására. A városokat független szakértői testület választja ki olyan kulturális program alapján, amelynek erős európai kötődéssel kell rendelkeznie; be kell vonni a helyben élők minden korosztályát, és hozzá kell járulnia az adott város hosszú távú fejlődéséhez. A magyarországi városok közül Pécs után Veszprémet érte az a megtiszteltetés, ezúton is szeretnék gratulálni Ovádi Péter képviselő úrnak, a város polgármesterének, és természetesen Navracsics Tibornak is, és persze a veszprémieknek, mindenkinek, akik akár a kormánypártban, a kormánypárt mellett, vagy akár ellenzékben képviselik a várost. Óriási nagy szükség van erre a dologra, hogy közösen segítsük ezt a törekvést. 2023-ban így Veszprém Európa kulturális fővárosa lesz. Bemutathatjuk azt a sok-sok értéket, amelyet ez a térség képvisel. És noha a nyertes pályázat vezetője Veszprém városa, a program a Bakony és a Balaton vidékének jóval tágabb térségére is kiterjed, így a természetvédelmi és Natura 2000 területekkel, a Bakony-Balaton UNESCO Geoparkkal és az UNESCO világörökségi listájára jelölt Balaton-felvidéki kultúrtájjal is. A programsorozat célja, hogy értéktartó és fenntartható kulturális tér jöjjön létre a régióban, amely méltó helyet foglalhat el a kultúra európai és nemzetközi térképén. A program célul tűzte ki a régióban élő fiatalok színvonalas kulturális képzéseken való részvételének megteremtését, valamint azt is, hogy a jelenlegi turisztikai kínálatot minőségi, fenntartható turisztikai termékekkel bővítse. (Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Engedjék meg, hogy néhányat említsek és kiemeljek a program keretében megvalósuló fejlesztésekből. Az infrastrukturális fejlesztések közül Veszprémben a „kulturális negyed” projekt emelkedik ki, amelyben szerepel a veszprémi Petőfi Színház komplex rekonstrukciója is; a projekthez a város a „Modern városok” programban nyert el összesen 9 milliárd forintot. A belvárosi rehabilitációs programban szerepel a Csermák Zeneiskola megújítása, szintén a „Modern városok” program támogatásával; a teljes zöldfelületi rendszer revitalizálása, új életre keltése, benne az egykori Püspökkerttel, amelyre 3 milliárd forint európai uniós forrás rendelkezésre áll. Ezen forrásokat egészíti ki az Európa kulturális fővárosa 2023. évvel kapcsolatban nyújtott állami támogatás, amely szintén a negyed közvetlen környezetében elhelyezkedő Eötvös Károly Megyei Könyvtár belső megújítását biztosítja, a Laczkó Dezső Múzeum felújításával közösen és együtt. A „kulturális negyed” program része az egykori művelődési központ próbatermekké átalakítása és újbóli használatba állítása, valamint a belvárosi intézményi környezet közlekedési és ezzel együtt parkolási problémáinak megoldása is. A vár műemléki környezetében szintén használaton kívüli épületek újulhatnak meg, új kulturális tartalmakkal felruházva. A programév kapcsán a Veszprémi Főegyházmegyének is lesz lehetősége a Boldog Gizella egyházművészeti gyűjtemény létrehozására, restaurátori műhelyek és irodák kialakítására, valamint tematikus kiállítóterek és palotatörténeti élményközpont kialakítására. Mivel a veszprémi térség Kelet és Nyugat emblematikus találkozóhelye volt már akkor is, amikor a kettészakított Európa két tömbje egyébként elérhetetlen volt egymás számára, ezért a program kiemelt célja, hogy bevonva az európai művészeket és fiatalokat, párbeszédet alakítson ki a különböző országok szereplői, települései, városai között a nemzetközi együttműködés megerősítése jegyében. A
