Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 8. hétfő - 136. szám - A nemzeti önazonosság védelméről című politikai nyilatkozat összevont vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK:
3540 Tisztelt Országgyűlés! Mi igazán mondhatjuk, hogy nem, nem, soha. De a nemek helyett keresni kell az igeneket is, az igen-igeneket, a megoldásokat, a válaszokat Trianonra. Az elmúlt években több ilyen válasz született: a nemzet határokon átívelő egyesítése. Válasz Trianonra az Alaptörvény D) cikke, a határon túli magyarokért való felelősségvállalás. Válasz Trianonra a kettős állampolgárság, a nemzet közjogi egyesítése. Válasz Trianonra a nemzeti összetartozás melletti tanúságtétel, a nemzeti összetartozás napja. Válasz Trianonra a nemzeti összetartozás éve, amely nem gyászév, hanem egy nap megemlékezés és 365 nap pedig a nemzeti összetartozás. Válasz Trianonra a Kárpát-medencei óvodaépítési program, melyről joggal mondhatjuk, hogy Klebelsberg óta nem volt ilyen irányú intézményfejlesztés, ilyen mértékű intézményfejlesztés. És válasz Trianonra a gazdaságélénkítő pályázati támogatások, amelyek a szülőföldön való megmaradást segítik elő, és válasz Trianonra ez a politikai nyilatkozat is a nemzeti önazonosság védelméről: megoldásokat keres és szövetségeseket keres. Fontosnak tartom, hogy az „identitás” szó mellé találtunk végre egy magyar kifejezést: a „nemzeti önazonosság és annak védelme”. Mit jelent ez a definíció? Az anyanyelv és a kultúra megöröklését és továbbadását, valamint a szülőföld otthonosságát, hogy jól érezze ott magát szülőföldjén minden magyar és minden más nemzet is, legyen ott gyarapodás, jólét és prosperitás. Mindez nem kirekesztő, mert valamennyi nemzeti állam őshonos polgára és azok közösségei számára elismeri a nemzeti önazonossághoz való jogot. Elismeri a jogát a nemzeti önazonossághoz annak a Maros-menti románnak, akinek nagyszülei is ott éltek a szülőföldjén, elismeri a jogát annak a királyföldi szásznak, akinek a szépapja is ott élt, és elismeri annak a kalotaszegi magyarnak is a jogát, akinek a szépapjának a szépapja is ott élt. Legyen ez alapvető emberi jog! Ezzel fordulunk az Európai Unióhoz, ahol egyébként az Unió alapszerződésének 4. cikkéhez ez illeszthető, hiszen a 4. cikk így szól: tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, és a 3. cikk, amely úgy szól: az Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokszínűségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását. Ideillesszük be a nemzeti identitáshoz való jogot, és forduljunk az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, hogy ismerje el alapvető emberi jognak a nemzeti önazonossághoz fűződő jogot! És forduljunk a Kárpát-medencei nemzetek parlamentjeihez is, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeket tekintsék államalkotó tényezőnek! Ismerjük, ma több szomszédos állam egységes és oszthatatlan nemzetállamról beszél, miközben önmaguk is tudják, hogy a valóságban ez nincs így. Szeretnénk, ha a magyarok ott nemcsak jó állampolgárok lehetnének, hanem megmaradhatnának magyarnak is. És a szomszédságpolitikában is újra és újra szövetségeseket keresünk. Szövetségeseket keresünk, mert rá kell ébreszteni szomszédainkat és Kelet-Közép-Európa népeit arra, hogy ma vannak erők, amelyek valamennyi nemzet létét megkérdőjelezik, megkérdőjelezik a nemzet, a haza és a család jelentőségét. Minden nemzetet veszély fenyeget. Tisztelt Ház! Vannak pozitív jelek. Köszönjük Matovič miniszterelnök úrnak, hogy a nemzeti összetartozás napja alkalmából gesztusokat gyakorolt a magyarság felé. (Dr. Hiller István tapsol.) Fontos, hogy a Szlovákiában élő, jó állampolgár magyarok is a jövőben otthon érezzék magukat a szülőföldjükön magyarként. Beérett az a politika, amelyet úgy kezdtünk, hogy építsünk hidakat, gázvezetéket, közös energiaelosztót, határátkelőket, és ezzel meg lehet teremteni a bizalmat arra, hogy a kényes kérdésekről is szót ejtsünk. Tisztelt Ház! Ferenc pápa keresztény identitásról beszél, Macron elnök európai identitásról beszél. Ebbe a sodorba beleilleszkedik, hogy magyarként szeretnénk élni a keresztény Európában, a szülőföldünkön. S végezetül engedjenek meg egy idézetet a hazafiságról Szent II. János Pál pápától: „A hazafiság mint a haza szeretete, elismeri minden más nemzet jogát is arra, hogy hasonlóképpen szeresse hazáját.” Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK:
