Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 25. hétfő - 11. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár:
273 azt az állami támogatást is, amivel tudja végezni azt a feladatot, mondom, állami feladatot, amit ez az intézmény e llát nap mint nap. Várom megtisztelő válaszát, államtitkár úr. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Németh Szilárd államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy egy 1964ben kiadott könyvből idézzek. (Olvassa:) „A csepeli munkásság szervezeti életének központja a WM Gyár mellett a Csepeli Munkásotthon vol t. Az SZDP csepeli szervezete, a vasutasok, fások, bőrösök, építők, földmunkások szakszervezete rendszeresen az otthonban tevékenykedett. A bérharcok alkalmával innen irányították a sztrájkolók küzdelmeit. Felhasználta a legális szervezetekben rejlő lehető ségeket a csepeli kommunista mozgalom is. Tevékenységük fontos területe volt az otthon. Minden legális szervezetben részt vettek, gyűléseken, szemináriumokon hallatták szavukat. A mozgalmi munka mellett, ahhoz szorosan kapcsolódva az otthonban volt a munká sság szellemi központja is. Itt tevékenykedett a Csepeli Általános Munkás Dalárda, a Munkásszínjátszók Vigalmi Gárdája, az Általános Munkáskönyvtár, melynek jelentős szerep jutott a munkások nevelésében. Itt volt a bázisa a Természetbarátok Turista Egyesül etének, az Eszperantista Mozgalomnak, a Gyermekbarátok Egyesületének, az alkoholellenes mozgalomnak, amelyek jórészt fedőszervei voltak az illegalitásba szorított osztályharcos küzdelmeknek. Ezért nőtt Csepelen szimbólummá a Munkásotthon.” Azt gondolom, eb ben teljes mértékben egyetérthetünk. Drucker Tibor írta ezt a könyvet, aki egy kommunista vezetője volt ennek a Munkásotthonnak hosszú ideig. A ’64 több szempontból is szimbolikus. Én ebben az évben születtem, és az utolsó első titkár is ebben az évben let t a Munkásotthon egyik vezetője. Most nem akarom tovább szaporítani a szót, de jól látható, hogy ennek a munkásotthonnak milyen szerepe volt az elmúlt időszakban. Amikor a rendszerváltás után, 1991ben egy alapítványba szervezték, a Csepeli Munkásotthon Al apítványba ezt a művelődési házat - nevezzük művelődési háznak , akkor e szerepének továbbfolytatását kívánták neki. Ma is ezt a szerepet tölti be. Amikor 2010ben polgármester lettem, azt gondoltam, bár nemcsak én, hanem még nagyon sokan, hogy a Munkásot thonnak le kell vetkőznie a pártközponti jellegét, le kell vetkőznie azt, hogy ezt a múltat nyíltan felvállalja. Hiszen ez történt egészen 2010ig. Egyébként csak szeretném mondani, hogy ön most kicsit szapulta a kormányt, meg mindenkit, nagyon finoman, me rt nyilvánvalóan az ön ismeretei Kabáról nem lehetnek olyan mélyek. Néhány hónapja tévedt oda Csepelre jelöltként, ma már a csepeli MSZP elnöke. Én nem is értem őket, hogy ezt hogy gondolják. Én 54 év óta lakom ott. Éppen ’64ben íródott ez a könyv, amikor megszülettem, azóta kísérem figyelemmel, mi történik a Csepeli Munkásotthonnal. Most 2010ben tettem javaslatot a Munkásotthon akkori vezetőinek, a kuratóriumnak, az alapítványnak, anélkül egyébként, hogy megpróbáltam volna bármit tenni. Nem tudom, azt hi szem, legutóbb már talán állítólag szállodát építenék magamnak a Munkásotthon helyén - ilyen zagyva hírek keletkeztek. Semmire nem voltak hajlandók. Arra nem voltak hajlandók, hogy az önkormányzat többséget szerezhessen a kuratóriumban jelentős pénzösszege kért. Ezek a pénzösszegek el vannak ma is különítve az önkormányzat számláján. Arra nem voltak hajlandóak, hogy a felügyelőbizottságba bemenjen az önkormányzat által delegált ember, aki szerette volna tudni, hogy mire költik ezt a pénzt. Az utolsó nagy fej lesztés egyébként a Munkásotthonban pont 2001ben volt. Siklósi Mária építész tervezte meg a Munkásotthon csodálatos színháztermének az átalakítását. Az is persze aztán felemásra sikerült, de ezt az Orbánkormány finanszírozta. Ez volt az utolsó. Azóta eze k az emberek, akik ott már, nem tudom, mióta, 30 év óta, ugye, ha ’91et nézzük, lassan 30 év óta kurátorok, képtelenek arra, hogy az alapítványi célt teljesítsék.
