Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről /dr. Kiss Róbert (SZDSZ)/ - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2625 ELNÖK : A kormány névé ben Nagy István államtitkár úrnak adom meg a szót válaszadásra. DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Valóban, a hétvégén Szent Györgynap volt, és ez ü nnep a magyar gazdák életében; ünnep a pásztoroknak, ünnep minden hagyomány tekintetében az őshonos magyar mezőgazdaság számára. Ünnep azért, mert mindig alkalmat ad egy számvetésre. A hétvégén volt Mérában a tejbemérés, ami - biztosan tudja - azt a célt s zolgálja Kalotaszegen, hogy az egész Szent Mihálynapig tartó szezonban bemérik a tejet, és az alapján osztják vissza utána a javadalmat a gazdáknak. Ünnep volt az én szűkebb pátriámban is, a Szigetközben, hiszen Dunaszegen az első gulyakihajtást tartották , három gazda 135 magyartarka üszőjével indult ez a program. Én azt hiszem, mindenképpen olyan ünnepi esemény, amiről illik megemlékezni itt a Házban. Illik számot vetni azzal, hogy hol is tart a magyar állattenyésztés, hol tart a legeltetéses állattenyész tés, hol tart mindaz a kultúra, ami ehhez köthető. Nagyon örülök, hogy fölvette ezt a viseletet, mert valahogy a magyar nemzet is olyan, mint egy nagy fa: ágai vannak, amelyeket vághatunk, kurtíthatjuk, beolthatjuk, de azt túléli, kivéve akkor, ha a gyöker eit elvágjuk, és azt megszüntetjük. Pontosan az állattenyésztésben is, a magyar kultúrában is, ha nem nyúlunk vissza azokhoz a kulturális hagyományainkhoz, amelyeket akár a legeltetéses állattenyésztés hoz, akkor gyökerét vesztett állattenyésztésről, gyöke rét vesztett magyar mezőgazdaságról beszélhetünk. Nézzük meg, hogy az ünnep alatt az ősi magyar életformához szorosan hozzá tartozó pásztorkodás a függetlenség, a szabadság jelképe is volt nagyon sokszor. Persze, a valóságban nem ilyen idilli a kép, a szép sége mellett már több száz évvel ezelőtt is megvoltak az árnyoldalai. Ma sem tartozik a könnyű foglalkozások közé, de nagyon fontos szegmense az agráriumnak. A kormány agrárpolitikájában központi szerepet kap az állattenyésztés fejlesztése, az állattenyész tés és a növénytermesztés egyensúlyának helyreállítása. E cél érdekében törekszünk arra, hogy mind uniós, mind nemzeti költségvetésből a lehető legmagasabb forrásokat biztosítsuk az állattartók részére. 2015 és 2020 között az európai uniós agrártámogatásbó l a korábbinál 180 milliárd euróval (sic!) nagyobb összeget biztosítunk az állattartó ágazatnak. Az idei év mérföldkő is az állattenyésztés életében, hiszen az uniós finanszírozású közvetlen támogatások tekintetében új támogatási rendszer indult el. Az új közös agrárpolitika keretében belül nagymértékben bővültek az állattenyésztőket érintő támogatások mozgásterei. Így hazánk is élt azzal a lehetőséggel, hogy 2015től az ágazat érdekeit legnagyobb mértékben szolgáló, termeléshez kötött konstrukciókat hirdes sen meg. Ennek egyik első számú kedvezményezettje a szarvasmarhaágazat, ahol külön támogatásban részesülhet a húshasznú anyatehén, a tejhasznú tehén és a hízott bika is. Ezek esetében az igényelhető összegek jelentős mértékben növekedtek. Helyesen mondta képviselőtársam, hogy végre növekszik az állatlétszám, és azt kell mondanom, a legelőállatlétszám is növekedik végre Magyarországon, hiszen a lábasjószágok jelenléte - bármilyen statisztikában megnézzük - emelkedik. A tejágazat 2014ben 43,2 millió euró t ámogatást kapott, ez az idén 69 millió euróra emelkedik. A húshasznú szarvasmarha- és anyajuhállomány az úgynevezett kérődzőszerkezetátalakítási program keretében 2014ben összesen 43 millió euró bázisalapú támogatást igényelhetett. Ez idén 61,5 millió eu róra nő, és szintén termeléshez kötötten az aktuális állatállomány után kerül kifizetésre. A „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” program keretében - amely 2020ig több ezer munkahely létrejöttét célozza meg - 212 milliárd forint új forrás biztosítható az állattenyésztés többlettámogatására. Ebből 180 milliárd nemzeti támogatás. (13.20)
