Országgyűlési Napló - 2013. évi nyári rendkívüli ülésszak
2013. augusztus 27 (298. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
701 Addig is, míg tehát még állami megemlékezések sincsenek, hívjuk szeretettel mindnyájukat, miniszter urat is a Jobbik megemlékezésére, amelyet tehát az 1921. évi nyuga tmagyarországi szabadságharc kirobbanásának évfordulóján, augusztus 28án, tehát holnap, szerdán este 6 órától tartunk a Farkasréti temetőben, ahol a hősi halott rongyos gárdistának, Vámossy Tibornak emlékműve is található. A megemlékezésen többen felszól alnak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom soproni elnöke is, aki évről évre megszervezi a híres emléktúrát. Ehhez hasonlóan civil formában GaudiNagy Tamás képviselőtársam is rendszeresen, legutóbb is járt a Sopronihegységben. Azt gondolom, hogy amik or erre járunk, mindig méltó felidézni az ő emléküket, és még egyszer: szeretettel hívjuk önöket a holnapi megemlékezésünkre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.) (10.30) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. A kormány írásban kíván v álaszolni az elhangzottakra. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából: “Téglába vésett történelem” címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hazánkban szinte nem telik el olyan hét, hogy a magyar és a roma holokausztról ne tegyenek említést, vagy ne emlékeztessenek bennünket ezekre a tragédiákra. Viszont a szovjet megszállást követő “málenkij robot” korsza k és az azt követő kommunista terror időszakának eseményei a mai napig nincsenek kellőképpen felkutatva, feldolgozva és súlyának megfelelően megemlítve. Pedig az áldozatok hozzátartozói, esetleg a túlélők joggal várják el, hogy megtörténjenek azok a kegyel eti intézkedések, amelyek a kommunista diktatúra elszenvedőit is megilletik. Ezért szeretném felhívni a kormány és a világ figyelmét arra, hogy a történészek által feldolgozott kényszermunkatáborok sorában, Recsktől Kistarcsáig senki nem tesz említést a Ká rpátmedence legnagyobb koncentrációs táboráról, a ceglédiről. Tudjuk, hogy ezekben a koncentrációs táborokban embertelen körülmények között tartottak fogva életerős magyar fiatalokat, majd elhurcolták őket a Szovjetunióba, úgynevezett málenkij robotra. Mi ntegy 300 ezer ember került szovjet fogságba a több mint félmillióból, ugyanis a többiek szállítás közben elpusztultak. Tisztelt Országgyűlés! Cegléden volt a huszárlaktanya területén működő láger, ahol közel 200 ezer fogoly fordult meg. A foglyok minimáli s ellátást kaptak, dühöngött a tífusz, a vérhas, és százszámra haltak meg a legyengült fiatalok. Az akkori halotti bizonyítványok tanúsága szerint a 3040 kilogrammra fogyott emberek sokszor éhen haltak. A halottak közül egyeseket a közeli temetőbe, tömegs írba, másokat a közeli szántóföldön, jelöletlen gödrökbe földeltek el. A 60as években ezekről a területekről mélyszántások során emberi csontok sokasága került elő. Érdekesség, hogy a foglyok egy része jelet hagyott maga után. A kaszárnya kemény téglafalá ba belevésték nevüket, korukat, lakhelyüket. Ezek a téglák ma is láthatóak, mintegy 500 név olvasható ma is a falakon. Ennek megmentése és emlékhellyé történő alakítása olyan hiányt pótló feladat, amire már nincs sok idő, az épület állaga rohamosan romlik, az ajtókat betörték, ablakait beverték, teteje több helyen a beázások miatt beomlott. Ez az épület a tégláiba vésett nevekkel egyedülálló világritkaság. Olyan kegyhely lehetne, ahol leróhatnák végre kegyeletüket az elpusztult tízezrek hozzátartozói, és ta núságul szolgálhatna minden iskolásnak a kommunista rendszer emberpusztító mivoltáról, emberirtó módszereiről. Ma az ország levéltáraiban alig találni írásos emléket az 194445ös években működő gyűjtőtáborokról, hiányoznak az erre vonatkozó iratok az Orsz ágos Levéltárban és a Magyar Vöröskereszt iratai közül is. Tisztelt Országgyűlés! Cegléden 500 hadifogoly utolsó jajkiáltása téglába vésve látható. Ezt nem hagyhattuk elveszni. A korszakot dr. Jójárt György ceglédi orvos kitartó kezdeményezésére dr.
