Országgyűlési Napló - 2013. évi tavaszi ülésszak
2013. március 19 (263. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (Jakab István): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
1860 ELNÖK (Jakab István) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Megadom a szót ötperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, eln ök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 1944 tavaszától a szövetséges erők sorozatos bombatámadást intéztek hazánk ellen. A légitámadásokat több száz repülőgépből hajtották végre. A bombázókat a támadás ideje alatt folyamatosan vadászkíséret biztos ította. A kiemelt célpontok között a nagy vasúti rendezőpályaudvarok voltak. A művelet előkészítésének célja hazánk belső meggyengítése és az orosz megszállás előkészítése volt. Az Országos Légvédelmi Parancsnokság 1944ben ezeknek a támadásoknak a hatásá ra úgy döntött, hogy létrehoznak egy repülőezredet. Ez lett a Magyar Királyi Honvéd Légierő 101. Puma vadászrepülő osztály, amely 1944. május 1jén alakult meg. Jelszavuk: “Vezérünk a bátorság, kísérőnk a szerencse”. A vörös üvöltő pumafej vitéz nemes belé nyesi Heppes Aladár alezredes fejében született meg, amelynek szelleme a pilóták életét végigkísérte. Az első bevetés már 1944. május 24én elkezdődött, és felvették a harcot a szövetségesek által indított B14, B24 és P51 típusú bombázókkal. Kezdeti, nehéz sikerek után a taktika az ellenséges bombázókkal szemben egy macskaegér játék volt, amelynek célja az ellenséges gépek leggyengébb pontjainak megtalálása és semlegesítése. Az amerikaiak ezt felismerve, 1944. július 8án légitámadást indítottak a Pumaszá llás, a veszprémjutasi repülőtér ellen. A repülőtérre dobott közel hétezer darab repeszbomba szerencsés módon a repülőgépekben és a kiszolgáló épületekben elenyésző kárt okozott, viszont 62 ember életét oltotta ki, a sebesültek száma 127 lett. (1.30) Az o roszok előrenyomulásával a Pumák bázisa nyugat felé költözött, Kenyeribe, Szombathelyre, majd Grosspetersdorfba. A Pumák összesen 108 légi győzelmet arattak az amerikaiak ellen, lelőttek 64 darab négymotoros bombázót és 47 kísérő vadászgépet. 1943tól 1945ig a magyar légierő a hazai és az orosz hadszíntéren összesen 396 igazolt légi győzelmet aratott. A Pumaezred életben maradt pilótái a háború végén amerikai hadifogságba kerültek, később voltak, akik hazajö ttek. Az itthon maradottak közül sokan börtönbe kerültek, és a kommunista terror kínzásaiba belehaltak. A Puma név 1988ban éledt fel, majd 1992ben alapították meg a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső repülőbázis 1. vadászrepülő századát. A Puma Egye sület célja az egykori Magyar Királyi Honvéd Légierő nemes hagyományainak ápolása, a pilóták emlékének megőrzése. A teljesség igénye nélkül bemutatom egypár Pumapilóta háború utáni életútját. Vitéz Szentgyörgyi Dezső 1945. május 3án amerikai hadifogságba került, majd hazajött, és 194649 között a Maszovlet pilótája lett. 1950ben koholt vádak alapján letartóztatják, és csak 1956ban szabadul. 1957től a Malév pilótája, több mint 5 millió kilométert repült. 1971. augusztus 28án, a Malév koppenhágai járatá nak katasztrófája során repülőhalált halt. Michna György családját 1945 után internálták, őt 1950ben, a koncepciós perek kezdetén eltiltották a repüléstől. 1958ban az indiai követségen a konzul sofőrje lett. Majdnem 15 évig dolgozott itt, később sofőrkén t ment nyugdíjba. Tavaly augusztus 26án hunyt el. Vitéz belényesi Heppes Aladár alezredes, a Pumák későbbi parancsnoka az USAban maradt, és 1988. augusztus 15én hunyt el. Idén március 14én kísérték utolsó útjára Gersy Tamás nyugállományú őrnagy urat, v olt pumás főhadnagyot a rákoskeresztúri temetőben.
