Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 24 (220. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
762 (20.10) Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most napirend utáni felszólalások következnek. Vágó Gábor képviselő ú r, LMP, visszavonta e felszólalási szándékát, úgyhogy most megadom a szót Korondi Miklósnak, a Jobbik képviselőjének, aki “Merjünk nagyok lenni - Emlékezés a Magyar Tudományos Akadémia alapítójára” címmel mondja el felszólalását. Öné a szó, ötperces időker etben. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A “Merjünk nagyok lenni” sorozatomban egy olyan nagy hazafira szeretnék emlékezni, aki szintén a hazáért és nem a hazából élt. 1791. szeptember 21én szület ett Bécsben gróf Széchenyi István, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítója. Mint született gróf az arisztokráciához tartozott, így neveltetése, családi öröksége, nemzetünkhöz való identitása meghatározta további életét. Egy felnövekvő gyermek életében a legmeghatározóbb mindig a család. Édesapja Széchényi Ferenc, aki megalapította a Nemzeti Múzeumot. Édesanyja gróf Festetics Julianna. Ezt azért fontos kihangsúlyozni, mert nem mindegy, hogy ki honnan indult, mit hozott magával az életbe útravalónak, mert a dni önzetlenül csak az tud, aki indíttatásként kapott elég szeretetet, megfelelő nevelést, hitet, intelligenciát és tudást. Széchenyi ifjúkora, majd katonai évei után nagy utazásokba kezdett, így ellátogatott Franciaországba, Angliába, majd DélEurópába. A külföldön látottak nagy hatással voltak rá. A későbbiek során az itt tapasztaltakat munkájában is felhasználta. 1825. november 3án a pozsonyi országgyűlésben a magyar reformkor vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer for intot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság, a mai Tudományos Akadémia létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. 1827ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását. A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 1830ban kezdhette meg ténylegesen működését Teleki József elnöklésével. Több osztályt is felállítottak, mint például bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi és törvénytudomán yi osztályt. A nyelvészeti osztályon helyet kaptak a kor irodalmi nagyságai, mint Kölcsey, Vörösmarty, Toldy Ferenc, Kisfaludy Sándor. 1860ban országos gyűjtés indult egy külön akadémiai székház megépítésére, ami 1865re készült el. Sajnos Széchenyi ezt m ár nem élhette meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon ma az országgyűlési képviselők közül mennyien ajánlanának fel arányosan nagyobb összegeket egy igazi nemzeti ügyért? Az 184849es szabadságharc leverése után a nemzet szürkeállományának jelentős részét vagy kivégezték, vagy bebörtönözték. Többen külföldre menekültek, mint most, csak más ok miatt. Az értelmiség gyakorlatilag elveszett. Deák Ferenc húsvéti cikke után 1867ben megtörtént a kiegyezés, és elkezdődött a dualizmus időszaka.