Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. szeptember 17 (218. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
492 önkormányzatokra, de mindenképpen jelentősebb lenne egy ilyen engedély kiadása, ahol az önkormányzatnak véleményt kell formálni. Kérem az előterjesztőt, hogy ezt a javaslatomat próbálják meg figyelembe venni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat: kíváne még valaki felszólalni? (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. A részletes vitát lezárom. Megkérdez em Balázs József képviselő urat, kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Nem kíván. Tájékoztatom tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott módosító javaslatról várhatóan következő ülésünkön döntünk. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kép viselőtársaim! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Latorcai János) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós képviselőtársunk, a Jobbikképviselőcsoportból: “Szeptember 11.” címmel. Megadom a szót 5 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, hogy minden kinek 2001. szeptember 11e jut eszébe a dátumról, de itt nem Amerika sebezhetetlenségi mítoszának szétzúzásáról van szó. Szó sincs erről. A mi szeptember 11énk más. 1940. szeptember 11e a Magyar Királyi Honvédség bevonulása Kolozsvárra. 1920. június 4é n a szabadkőművesség jól megfontolt és megtervezett pusztítása révén bekövetkezett a gyalázatos Trianon, nemzetünk legnagyobb tragédiája. A következő években a magyarság fájdalma határon belül és kívül óriási. Csak egy reális cél van: a revízió. A folyamat os német, olasz diplomáciai tárgyalások eredményeképpen 1938. november 2án megszületett az első bécsi döntés, amely alapján visszakerült Felvidék és Kárpátalja egy sávja, majd ezt követően 1940ben előtérbe került Erdély kérdése. A második bécsi döntés el őzménye, hogy Molotov szovjet külügyi népbiztos Romániától visszakövetelte az 1918ban elcsatolt Besszarábiát és ÉszakBukovinát. Mivel a németek nem álltak ki a románok mellett, ezért engedtek a követelésnek. Ezek után a magyar kormány is odaállt a terüle tvisszakövetelők sorába, majd beindultak a román kormánnyal a diplomáciai tárgyalások. A román külpolitikára már akkor is jellemző volt, hogy mindent megígértek, de semmit sem tartottak be. Teleki Pál küldöttsége további hosszas diplomáciai csatározásokat folytatott a román féllel, közben mindkét oldalon a két hadsereg farkasszemet nézett egymással. Úgy tűnt, hogy a fegyveres konfliktus elkerülhetetlen. Hitler Bécsbe hívatta a románmagyar diplomáciát, majd végül német és olasz nyomásra 1940. augusztus 30án megszületett a második bécsi döntés. Magyarország ezeréves történelmi részéből 43 541 négyzetkilométernyi területet kapott vissza, ÉszakErdélyt és Székelyföldet. A revíziós erőfeszítéseknek köszönhetően az ott élő lakosság örömmámorban úszott. 1940. sz eptember 5én Szatmárnémeti volt az első magyar város, amely az anyaországhoz visszatért. A Magyar Királyi Honvédség Horthy Miklós kormányzó úr vezetésével 1940. szeptember 11én vonult be Kolozsvárra, ahol sokezres ünneplő tömeg fogadta őket. Történelmi p illanat volt ez a nap. A város magyarzászlódíszbe öltözött. Huszonkét év elnyomás után délelőtt 11 órakor Beck Albert magyar
