Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. november 7 (235. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
3102 A Honvédelmi Minisztérium némi hezitálás és gondolkozási idő kérése után azt a nyilatkozatot adta, hogy “igaz, nem a reguláris hadsereg szolgálatában, de Vámossy Tibor a haza védelméért folytatott harcokban esett el, ezért emléke és sírhelye kiérdem li a méltó ápolást”. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon komoly előrelépés, különös tekintettel arra, hogy 1993ban Horthy Miklós újratemetése sem kapott semmiféle állami ceremóniát, a katonai tiszteletadá st sem kapta meg. Ezzel szemben, azt gondolom, nagyon komoly előrelépés, hogy végre a Honvédelmi Minisztérium, nem tartva az ilyenolyan balliberális médiahisztitől, felvállalta ennek az emlékműnek az újraállítását. És bízunk benne, hogy nemcsak egy felújí tásról lesz szó, hanem egy komoly ünnepségről, hiszen ezzel is adósak. És hadd mondjak még néhány tippet, hogyan lehetne továbblépni a Rongyos Gárda méltó megítélésének helyreállítása érdekében, hiszen ahogy tehát ezt az emlékművet is egy méltó, komoly áll ami megemlékezés kereteiben kellene visszaállítani, úgy azt gondolom, hogy indokoltak országos megemlékezések, hiszen erre nem sok példát láthattunk a rendszerváltás óta. Lehet, hogy a Lajtabánság kikiáltásának 89. évfordulóján, 2010. október 4én mondott szintén napirend utáni felszólalásom volt talán az egyedüli sajnos, hogy itt az Országgyűlésben, legalább ilyen szinten valamilyen megemlékezés történhetett. Tehát bízunk benne, hogy lesznek tehát állami megemlékezések. Bízunk benne, hogy lesznek a történe lemtankönyvekben is említések a Rongyos Gárda dicső küzdelmeiről, hiszen nem a trianoni szétszakítottságból kell a nemzeti összetartozás ünnepét varázsolni; fogadjuk el, hogy vannak gyásznapok, és azokból nem lehet ünnepet csinálni, még akkor sem, ha félár boc helyett teljesen felvonják a nemzeti lobogókat ezen a napon, meglehetősen helytelenül. Tehát vannak dicsőséges fordulatok a magyar történelemben, ezekből tanuljunk, ezeket kellene a történelmi tankönyvekben is megjeleníteni. Hadd emeljek még végül szót amellett, hogy történelmi filmekre is szükség lenne, többek között a Rongyos Gárdáról is készülhetnének történelmi filmek, kitűnő, akár izgalmas akciófilmek. Az erre irányuló költségvetési módosító javaslatunkat, amely csak céltámogatásként kötelező felad atául írta volna elő a közmédiumok költségvetésén belül, hogy erre is költsenek, ezt eddig önök leszavazták, viszont kérem önöket, hogy fogadják el, hogy igény volna rá; szülessenek történelmi filmek is, és folytassuk a Rongyos Gárda méltó megítélésének he lyreállítását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. A kormány képviselője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós képviselő úr: “A reformáció” címmel. Öné a szó, képviselő úr. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai felszólalásomban a reformációról és annak Magyarországra való hatásáról szeretnék szólni, amelynek kezde te 1517. október 31., a reformáció ünnepének napja. A reformáció Németországból indult el, amelynek előzménye az ország széttagoltságában keresendő. A katolikus papság kétfelé szakadt, a XVXVI. század fordulóján az egyház népszerűsége nagyon megcsappant, megreformálása szükségszerűvé vált. (23.00) A reformáció közvetlen kiváltó okai az úgynevezett búcsúcédulák árusítása és az ehhez kapcsolódó visszaélések voltak. Búcsúcédula vásárlása a római katolikus egyházban a bocsánatos bűnökért járó túlvilági bünteté snek az egyház részéről történő részleges vagy teljes elengedését eredményezte. A papi felső tízezer ebből dorbézolt, valamint ebből tartotta el magát az egyház.
