Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 9 (227. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz):
1798 téli és nyári napfordulót és az azok körüli ünnepeket jelöli. Úgy látszik, a magyargyűlölő történelemhamisítóknak eszébe sem jut, hogy esetleg mi is adhattunk valamit a világnak. A turul mitológiája sokrétű. Én a két legi smertebbet emelném ki. Az egyik Emese álma, amely a Képes krónikában így hangzik: “Álmos vezér anyjának álmában egy héjaforma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért tö rtént, hogy ágyékából dicső királyok származtak.” Ez tehát népünk és a dicső Árpádház eredetmondája. A másik ismert történet a honvisszafoglaláshoz kapcsolódik. Eszerint a magyarok fejedelme azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és k ezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ekkor elhatározták a magyarok, hogy elindulnak Att ila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, és a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok közöt t, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egyet egy arra repülő turul a magasból lerúgott. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett, és követte a turult egészen addig, míg el nem tűnt a szemük elől. Milyen csodálatos ez a történet is, hiszen komoly valóságalapja van! Ma már tudjuk ugyanis, hogy a kerecsensólyom legnyugatibb előfordulási helye a Kárpátmedence. Turulmadarunk sajnos a mai közéletben nem örvend általános tiszteletnek. A Népszava nemrégiben elk épesztő módon gyalázta ősi madarunkat és Emesét. Ősi jelképünket és eredetmondánkat a családon belüli erőszak aktuálpolitikai kérdésével mosta össze. A grafikán Emese négykézláb kínálja magát egy kakashoz hasonló lénynek, a szöveg pedig így hangzik: “Szépe n összekufircoljuk ezt az Árpádházat, Emese, és akkor semmi erőszak!” Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a színtiszta magyargyűlölet, amikor valakik csak azért gyaláznak valamit, mert az a miénk, mert az magyar, mert az számunkra szent. A Jobbik éppen ezért a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezi, hogy minősüljön nemzeti jelképnek a turul, és így kapjon kiemelt büntetőjogi védelmet, megengedhetetlen ugyanis, hogy Magyarországon valaki a többségi társadalom számára szent és sérthetetlen jelképeket gyaláz zon büntetlenül. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Papcsák Ferenc képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szó t ötperces időkeretben. DR. PAPCSÁK FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásom tárgya Vécsey Tamás méltatása halálának 100. évfordulója alkalmából. Vécsey Tamás jogász volt. Sziksz ón született 1839ben, és Budapesten, 1912. október 2án hunyt el. Középiskoláit Szikszón, illetőleg Eperjesen végezte. A római jog neves professzora volt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Képviselőházi tagsága is volt, képviselőtársunk volt, 186 9 és 1881 között országgyűlési képviselő volt, először a késmárki választókerületből, majd 1875től a nagyszentmiklósi választókerületből. Tisza Kálmán miniszterelnök nagy támogatója volt és ily módon a dualizmus politikai életének aktív szereplője. A buda pesti egyetem jogtudományi karának dékánja 1881 és 1882 között, majd később, 1891 és 1892 között ugyancsak dékán volt. Az 1901 és 1902 közötti időszakban az egyetem rektorává vált.
