Országgyűlési Napló - 2012. évi őszi ülésszak
2012. október 8 (226. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
1685 Az úrbéri viszonyok megszüntetése szükségessé tette az úrbéri elkülönítésnek nevezett birtokrendezési eljárást is, mely a volt jobbágyok egyéni használatában lévő házhelyeken és mezőgazdasági területeken, azaz a jobbágytelkeken kívül a közösen használt erdő, legelő- és nádasterületekre is kiterjedt. Az úrbéri rendezés során a jobbágytelkeket felmérték, és a volt úrbéresek tulajdonába adták. Az úrbéri jogviszonyból fennmaradt lege ltetési, nád- és fakitermelési, valamint egyéb erdei haszonvételi jogok fejében a volt úrbéresek vagy jogutódjaik részére az uradalom területéből megfelelő legelő, nádas- és erdőterületeket jelöltek ki. A részesedés arányát az úrbéri használatban lévő job bágytelkek nagysága határozta meg. A XIX. század folyamán a dologi jog a polgárosodás következtében tehát nagymértékben átalakult. A középkori dologi jog jogintézményei alapul szolgáltak a rendileg tagolt társadalomnak, a vagyoni és személyi függőségi visz onyok kifejeződései voltak. A társadalmi struktúrák átalakulásával párhuzamosan el kellett tűnniük azoknak a jogintézményeknek is, melyeken az előző társadalmi rend nyugodott. A leglényegesebb változás, hogy a szabad földtulajdonjog, földmagántulajdon viss zanyerte jelentőségét, mellyel az antik világ óta nem rendelkezett. Az ipar, a kereskedelem, a vállalkozások fellendülése biztonságos, szabad és kötöttségektől mentes tulajdonviszonyokat igényelt, a gazdasági hitelek számára biztos dologi jogi háttért kell ett teremteni. A társadalmi változások miatt bekövetkezett jogszabályi változások teljesen új alapokra helyezték az ingatlanjogot, új tartalommal töltötték meg régi dolgok jogi fogalmát. A dologi jog római jogi eredetű alapintézményei, mint például a szaba d és egyben teljes hatalmat biztosító tulajdonjog, a használati jogok és a zálogjog, újra felértékelődtek. Valami ilyen nagyfokú változást várnánk mi az új földtörvénytől, de sajnos a jelenlegi koncepció ezt még nem tartalmazza, és reméljü k, hogy a jobbikos módosítók befogadásával ez változni fog, és valódi, a föld jogkérdésében is egy valódi változást fog hozni az új földtörvény. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. T ájékoztatom a képviselő urat, hogy a kormány írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós képviselő úr, a Jobbik részéről: “Merjünk nagyok lenni - Emlékezés Xántus Jánosra” címmel. Ötperces időkeretbe n adom meg a szót. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mai napirend utáni felszólalásomban egy olyan magyar hazafit mutatok be önöknek és a parlament munkáját figyelő tisztelt érdeklődőknek, aki szintén a haza haladásáért te tt, és nem a hazából élt. Xántus János etnológus 1925. október 5én született a Somogy megyei Csokonyán, helyesebben Erdőcsokonyán. Ma az Árpádkori település neve Csokonyavisonta, amely 1941ben Erdőcsokonya és Somogyvisonta egyesülésével jött létre. A gy önyörű táj mellett gyógy- és strandfürdő várja a pihenni vágyó és szervi betegségben szenvedő vendégeket. Bár kalandos életútja volt Xántus Jánosnak, de a középiskolai és a pécsi jogi tanulmányai után az 184849es szabadságharc idején nemzetőrként szolgál t. Honvéd tüzérként részt vett a pákozdi csatában, melynek szeptember 29én volt az évfordulója. 2011ben e neves csatáról ebben a sorozatomban már megemlékeztem. A komáromi csatában már huszár főhadnagyként harcolt. A kettőszázezer fős orosz cári sereg se gítségével levert szabadságharcunk után a magyar értelmiség egy részét kivégezték, elüldözték, bebörtönözték, és ez Xántus Jánost is utolérte, Königgrätz várában raboskodott, majd kalandos úton hadbírósági börtönbüntetése elől Amerikába menekült.
