Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 29 (195. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
4773 Szakmai érdemei és a j ótékonyság területén végzett munkája még életében az egyik legelismertebb magyarrá tette, köztiszteletnek, általános szeretetnek örvendett. Halála után felesége vitte tovább közéleti jótékonysági tevékenységét, és őrizte mindazt a múltat, amely néhai férje nagyságával függött össze. A Győrújbaráton felállított szoborral egy régóta dédelgetett, régóta tervezett álom vált valóra áprilisban. Nem véletlen, hogy Győrújbaráton állítottak, állítottunk emléket Lévay Henriknek, hiszen uradalmi birtokai terültek el a zon a vidéken, Kisbaráton, amelynek központja akkor Táplánypuszta volt. A Lévay családból a kisbarátfalui temetőben többen is nyugszanak. A báró születésének 186. évfordulóján felavatott szobrot a pannonhalmi főapát úr, dr. Várszegi Asztrik szentelte fel, a mellszobor elkészítésére a CIG Pannónia Zrt. hirdetett pályázatot, a biztosítótársaság felügyelőbizottságának elnöke, Járai Zsigmond adta át a szobrot, majd a település polgármestere, Juhászné Árpási Irma mondott beszédet. Magam a köszöntőmben külön kiem elten a Győrújbaráton élő emberek értékőrző és értékteremtő tevékenységét, hiszen tudatos önkormányzati munkával, jelentős civil, közösségi, egyházi közösségi és helyi vállalkozói összefogással nagyon komoly és eredményes fejlődés zajlott a településen az elmúlt években. Ezen a településen, ezen a legnagyobb lélekszámú nem városi, GyőrMosonSopron megyei településen iskola, óvoda, településközpontfejlesztés történt, civil szervezetek, sportszervezetek, a hagyományőrző néptáncegyüttes, a Csobolyó sikerei mindmind azt üzenik, hogy Kisteleki Lévay Henrik értékteremtő szellemisége tovább él a mindennapokban a településen és a térségben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) (19.40) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány képvis elője előzetesen jelezte, hogy nem kíván válaszolni a felszólalásra. Folyatjuk a napirend utáni felszólalásokat. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselőcsoportjából Korondi Miklós képviselő úr: “Az ónodi országgyűlés” címmel. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. A “Merjünk nagyok lenni” sorozatom mai témája az ónodi országgyűlés. Nézzük, milyen előzményei voltak! 1697től szerveződni kezdtek a hegyaljai és a tiszaháti kurucbujd osó Habsburgellenes felkelések. A felkelők vezetői felkérték a lengyelországi Brezán várában tartózkodó Rákóczi Ferencet, hogy álljon a harcosok élére. Rákóczi és Bercsényi Miklós gróf a brezáni kiáltványában megfogalmazza a magyarok hadba hívását és a Ha bsburgellenes célokat. 1703. június 16án II. Rákóczi Ferenc Vereckénél magyar földre lépett, és a felkelés élére állt. Kétszáz fős paraszthad várta. Összefogásra szólított fel. Kijelentette, hogy a parasztok és a jobbágyok nem harcolhatnak a nemesek elle n. 1704ben elfoglalták a Tiszántúlt, a DunaTisza közét és a Felvidék egy részét. 1705ben a szécsényi országgyűlés Rákóczit vezérlő fejedelemnek mondta ki, aki teljhatalmat kapott a belügy, a külügy, a hadügy és a pénzügy területén. A szabadságharc siker esen folytatódott, majd 1707 elejére összehívták Ónod mellé a rendi gyűlést, amely az időjárási viszonyok miatt kitolódott május 31ére. A napokon keresztül tartó rendi gyűlés témája a pénz volt, amelynek során a nemesek szűkmarkúságát nehezményezték, mive l nem volt elég adomány a hadsereg eltartására. A gyűlésen véres jelenetek zajlottak le, mivel Bercsényi Miklós gróf előhozta Túróc vármegye kiadott körlevelét, amelynek szerkesztői és követei, Rakovszky Menyhért és Okolicsányi Kristóf is jelen
