Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 17 (181. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
3138 ELNÖK (Jakab István) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Korondi Miklós képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót 5 perces időkeretben. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Á prilis a tavasz ébredése. Túléltük a böjti szeleket, várjuk a jó időt. A magyar történelemben az április bővelkedik győzelmekben és tragédiákban is egyaránt. Vesztes csatáink között tartjuk számon az 124142. évi tatárjárást, amely 1241. április 1112én a muhi pusztában vívott csata elvesztésével kezdődött. De voltak győzelmeink is, mint például az isaszegi csata az 1849es tavaszi hadjárat idején, ahol Görgey legyőzte WindischGrätz seregét. Mai felszólalásom során gróf Széchenyi Istvánra szeretnék emléke zni, akit azért választottam, mert a Magyarországon folyó szisztematikus vasútpusztítás idején őt tudom példaképnek állítani, aki nem a rombolásban, hanem a vasút építésében látta Magyarország gazdasági felemelkedését. Gróf Széchenyi István 1791ben szület ett Bécsben. Apja gróf Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, édesanyja pedig tolnai Festetics Julianna grófnő. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent tett gróf Széchenyi István a magyar hazáért. Többek között ő hozta létre a Tudós Társaság ot, javaslatára 1827ben megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet és a magyar nyelv erősítése, terjesztése és pallérozása céljából. Az angol lósport hatására 1822ben meghonosította hazánkban a lóversenyeket. (15.10) 1825ben létrehozta az első lótenyésztő egyesületet, 1827ben pedig megalakította a Nemzeti Kaszinót. Széchenyi számára fontos volt a közlekedés megreformálása és ezáltal a piacnyitás a világ felé. Már abban az időben felismerte, hogy a gazdaság fellendítése csak így lehetséges. Hozz á kötődik az óbudai hajógyár létrehozása és a gőzhajózás fellendítése is a Dunán és a Balatonon. A következő néhány percben egy kicsit bővebben szeretnék szólni Széchenyi István vasútfejlesztési programjáról, amely egy olcsó, viszonylag gyors módja volt az akkori magyar áruk világpiacra történő eljuttatásának, főként a fiumei kikötőbe. 1844ben megkezdődött a Pestről kiinduló vasútvonalak kiépítése. Az első vasútvonalat Pest és Vác között nyitották meg 1846. július 15én. 1847. szeptember 1jén pedig a vasú tvonal már elért Szolnokig. 1845ben Széchenyit felkérték a közlekedési osztály vezetésére, amit el is vállalt abból a célból, hogy a vaspálya építkezésének terveit így biztosan végre tudja hajtani. “Javaslat a magyar közlekedésügy rendezéséről” című munká ját 1848ban készítette el, amelyben harmonizálta a vízi, a közúti és a vasúti közlekedést. Közlekedési koncepcióját gazdasági számításokkal is alátámasztotta, amely közlekedéspolitikánk igen színvonalas, meghatározó eleme lett. Már a korabeli térképen meg rajzolta a vasútvonalak azon irányait, amelyek ma egybeesnek az Európai Unió által meghatározott vasúti korridorok irányaival. Elszomorító, hogy a vasúthálózat fénykorában lévő kiépítettségnek ma már nyoma sincs. A sugarasan kiépült vasútvonalakat a triano ni tragédiánknak köszönhetően 1920. június 4én levágták, a keskeny nyomközű vonalakat, majd a normál, mellék- és szárnyvonalak egy részét az 1960as évektől részlegesen, 2007től pedig intenzíven bezárták és tönkretették. Ez a vasútromboló politika folyta tódik napjainkban is, amikor a vasúti járatritkítások által a vasúti mellékvonalak teljes ellehetetlenítése történik. A jelenlegi kormány folytatja az előző kormány idején megkezdett “kókai utat”, hiszen a közösségi közlekedés átalakítása során nem a magya r embereknek, hanem az IMFnek akarnak megfelelni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma is égetően szükség lenne egy Széchenyire, aki ha élne, biztos vagyok benne, hogy nem a környezetszennyező közutakat, autóutakat, hanem a környezetbarát és hosszú távon olcsóbb an fenntartható vasúti hálózatot fejlesztené a magyar nép megelégedésére. Gróf Széchenyi István 1860. április 8án hunyt el Bécs Döbling negyedében.