Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. április 10 (178. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
2777 MTE első ízben lett vidéki csapatként magyar bajnok. Az aranyérmet 3200 néző előtt ünnepelte a csapat. A körmendi pirosfeketék évről évre ott vannak a legjobbak között. Hat alkalommal a Magyar K upát is elnyerték, 1996ban és 2003ban pedig ismét bajnoki címet szereztek. Az MTE 6 ezüstéremmel és 6 bronzéremmel is büszkélkedhet, valamint azzal, hogy az 1975ös feljutása óta folyamatosan az első osztályú bajnokság tagja. A csapat a nemzetközi küzdőt érre kilépve több emlékezetes mérkőzéssel ajándékozta meg lelkes szurkolóit, ezzel is hozzájárulva a magyar kosárlabda hírnevének öregbítéséhez. Mint a csapat elkötelezett szurkolója, bízom benne, hogy sok szép élményben lehet részünk a következő években i s, melyek méltóak a magyar kosárlabda fellegvára, Körmend múltjához. Hajrá, Körmend! Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen. Ha jól látom, a kormány majd írásban válaszol a napirend utáni hozzászólásra; mindenesetre sok sikert kívánunk a körmendi kosárlabdajátékosoknak, a csapatnak és a szurkolóknak. A következő napirend utáni hozzászóló Korondi Miklós képviselő úr “Merjünk nagyok lenni - Emlékezés a Katonai Ludovika Akadémiára” címm el. Keresem az összhangot az előző napirend utáni hozzászólással, de egyelőre még nem találom, majd most mindjárt kiderül. Öné a szó. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A “Merjü nk nagyok lenni” sorozatomban ma az 1808. évi VII. törvénycikkben rögzített magyar királyi honvéd Ludovika Akadémia 1872től szabályozottan történő működésére és annak 140 éves történetére szeretnék röviden emlékezni. A haza védelmét nemcsak az elszánt és hősies közkatonákkal, hanem a jól képzett, hadvezetési és hadvezéri szerepet is betöltő tiszti állománnyal is biztosítani kell. Akik védik az uralkodóházat, az ország népét, törvényeit, a belső rendet, és folyamatosan sajátítják el a tudományt, a stratégiá t és a taktikát. Így gondolták ezt, amikor Mária Ludovika felséges császárné és királyné 50 ezer forintot adományozott, és mögé több száz arisztokrata, állami tisztviselő és a rendek sorakoztak fel támogatásukkal. Az ifjak számára egy olyan katonai életpál yamodellt állítottak fel, ahol az állami szolgálatba lépve tisztelet, becsület, tisztesség, tekintély és elismerés övezi körbe őket. Az intézmény alapkövét 1830ban József nádor magyar királyi herceg tette le. Működését már 1809ben szerették volna elindít ani, de az intézmény csak 1836ban készült el. A magyar katonai felsőoktatás főépülete Pollack Mihály tervei alapján épült fel Budapesten, a VIII. kerületben. (1.00) 1417 évesen, még a hadköteles életkor előtt kerülhettek ide az ifjak, illetve a tényleges szolgálatukat végző honvédtisztek. Kétirányú oktatás folyt: tisztképzés és felsőfokú képzés. Azokat a kadétokat, akik kiválóan teljesítettek, a királyi hadseregben hadapródnak sorozták be, a kitűnőek hadnagyi rangot kaptak. Végül az 1872. évi XVI. törvény cikk szabályozta az akadémia működését. Eleinte az oktatás német nyelven folyt, majd engedélyezték a magyar nyelvet. A korabeli oktatási anyagból kitűnik, hogy fegyverhasználatot, úszást, vívást, tornát, lovaglást, hadseregszervezést, harcászatot, hadászat ot, jogtudományt és még számtalan olyan ismeretet kellett elsajátítaniuk, amit egy innen kikerülő katonatisztnek tudnia kellett. Kezdetben sok nehézség adódott, kevés volt a jelentkező, és nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és színvonalú magyar ny elvű tankönyv. Az iskola népszerűsítésére 1873 novemberében megjelent az első katonai tudományos szakfolyóirat, a Ludovika Akadémia Közlönye.
