Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. március 5 (168. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KORONDI MIKLÓS (Jobbik):
1165 nem szeretném, ha bárki megvádolná akármelyik segélyszervezetet, mert az ott lévő segélyszervezetek n agyon tisztességesen végezték a munkájukat. (Dr. Józsa István: A saját pénzükből.) Azt hiszem, hogy mindenki, aki ebben ott, a helyszínen részt vett, tehát nemcsak messziről kiabált meg integetett, hanem ott a helyszínen részt vett, mindenki becsületesen é s tisztességesen végezte a munkáját. Ezért magam szeretnék kiállni azokért az emberekért, akikről tudom, hogy éjt nappallá téve ott voltak, segítették azt a tevékenységet, és tisztességgel, becsülettel végezték az ottani munkát. Köszönöm a figyelmüket. ELN ÖK (dr. Ujhelyi István) : Köszönjük szépen Ékes József képviselő úrnak az előterjesztők nevében. A benyújtott módosító javaslatokról a következő döntünk várhatóan. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖ K (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! Jakab úrtól átvéve az elnöklést, nagy örömömre szolgál, hogy úgy kezdhetem, hogy a napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk címszóval indíthatjuk el a napirend utáni felszólalásokat . Így aztán valószínű leg nem kell itt üljek hajnali kettőigháromig, de ezek szerint önöknek sem. A hangomért elnézést kérek, kicsit beteg vagyok, de a napirend utáni hozzászólásokat örömmel meghallgatom. Elsőként Korondi Miklós képviselő úr, ö t percben, Jobbik: “Emlékezzünk a vasútvonalak bezárására” címmel. A képviselő úré a szó. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A “Merjünk nagyok lenni” sorozatomban egy kis szünetet iktatok be, egy ig en fontos drámai esemény emlékének megőrzése és emlékezetben való tartása céljából. Március 3a. Mit mondhat ez a dátum? Mi történt a magyar múltban ezen a napon? Például 1823. március 3án született gróf Andrássy Gyula magyar miniszterelnök, vagy 1883ban Csortos Gyula színművész, továbbá 1922ben Hidegkuti Nándor válogatott labdarúgónk, és sorolhatnám, hogy egy napra mennyi tehetség jutott a magyar történelemből, akikre tisztelettel emlékezhetünk. Azonban, amiről beszélni fogok, az nem más, mint az MSZPS ZDSZ kormánykoalíció 2007. március 3ai, öt évvel ezelőtti döntése, amelynek során megszüntette 14 vasútvonalon a személyszállítási szolgáltatást. E döntésnek köszönhetően az elődeink által megépített vasúthálózat 478 kilométer hosszban pusztulásra ítéltet ett. Hogy melyek voltak ezek a vonalak, ki emlékszik már rá, de az ott élő emberek gyertyát gyújtottak, mert a magyar vasút tönkretétele egyben az életminőségük pusztulását is jelentette. Pedig akkor az ellenzékben helyet foglaló Fónagy úr sokat harcolt a vasútvonalak fennmaradásáért, de hiába. Most, amikor tehetne valamit, tehetetlen. Tudjuk, miért. De eljött 2009. december 13a, és a sor folytatódott. 22 normál nyomközű és 2 keskeny nyomközű vasútvonalon elrendelték a személyszállítás szüneteltetését. Két év alatt összesen 38 vasútvonalon kezdett el rozsdásodni a sínkorona. Ott viszont fényes maradt, ahol a Rail Cargo Hungaria és más idegen tulajdonú magánvasutak árufuvarozási tevékenységet végeztek. A közútra terelt vasúti személyszállítás nem vált be, a Volántársaságok járatritkításba kezdtek, és van, ahol már meg is szűnt a közösségi személyszállítás. Majd jött a választás éve, és a jelenlegi kormány ígéretének egy falatkáját tudta csak érvényesíteni, amikor 11 vasútvonalon visszaállította a személyszál lítást, 38 vasútvonal közel egyharmadán. Vajon a többin miért nem?