Országgyűlési Napló - 2011. évi téli rendkívüli ülésszak
2011. december 16 (155. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - VÁGÓ GÁBOR (LMP): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
74 képviselő úr, mert nem ez az elsődleges cél. De én azt gondolom, hogy ezt a vitát valóban kár folytatni, a jogszabályban le van írva, ami le van, és a véleményünket is mind kifejtettük erről. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Vágó Gábor, az LMP képviselője következik. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Valóban, én sem akarok belemenni ebbe a vitá ba, mert az a faramuci álláspontom, hogy én egyetértek azzal, amit felolvasott a KDNPs képviselőtársam, hiszen ez volna a normális, hogy így működne, hogy a jegybank együtt dolgozik a kormánnyal, hogy minél jobb legyen az itt élők élete. Ami már problémás abb: nem ennél a törvényjavaslatnál van, de közvetetten ide is eléggé szorosan kapcsolódik a Költségvetési Tanács kérdése, hiszen a Költségvetési Tanácsban a jegybankelnök ugyanúgy a háromfős testületben egy egész embert jelent. Itt kapcsolódik ahhoz a vit ához, amit már elkezdtünk itt: testületileg, egyszemélyi vezetés, mert a Költségvetési Tanácsban egy testületi véleményt kell majd óhatatlanul képviselnie. Ha megnézzük, hogy kik töltik fel milyen emberekkel ezeket a testületeket, akkor valószínűvé válik, hogy a Költségvetési Tanács, amelynek önök olyan túlhatalmat adnak - hogy a Magyar Országgyűlésnek a költségvetés meghozásához való joga csorbul, nem teljesen, de eléggé nagy részben , most már végül is két fideszessel, illetve egy fideszes bábbal fog maj d működni, és majd meglátszik a magyar költségvetés mindenkori állapotán, hogy valójában nem a nép által választott képviselők döntik el, hogy mi legyen benne a költségvetésben, hanem ez a Költségvetési Tanács, amelynek kvázi vétójoga van. Ezt nem szabad e ngedni, ezért is fontos a jegybanktörvény megváltoztatása ezen az alapon. Köszönöm szépen. ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Képviselőtársaim! E kétperces vitakör végére érve normál felszólalásra következik Józsa István, az MSZP képviselője. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök úr. Felelős ellenzéki képviselőként fontosnak tartom, hogy szakmai érveket hozzak, és rávilágítsak arra, hogy miért rendkívül veszélyes a Nemzeti Bankról szóló T/5248. számú törvényjavaslatuk. (16.40) Alapvető problémákat, elvi problémákat vet fel a benyújtott törvényjavaslat, sérti a Nemzeti Bank függetlenségét, ami nemcsak Európában, de a világon egy alapelv. Ezen túlmenően jelentősen megnehezíti a jegybank működését, súlyosan veszélyezteti a jegybank szakmai hitelességét, sérti uniós kötelezettségeinket, amelyeket nemzetközi szerződésekben vállaltunk. Ezen túlmenően totális hatalomátvételt valósít meg, jegybanki cenzúrát vezet be a működés során. Ennek rendkívül súlyos következményei lesznek. Egy következményt már tapasztalhattak a mai napon is, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió tárgyalódelegációja felállt, és ezt követően 1,5 százalékot gyengült, veszített a nemzeti fizetőeszköz az értékéből. Vegyék komolyan, hogy ez egy sarkalatos törvény, valóban, d e nem úgy, ahogy önök gondolják. Mi szükség van az új törvényre? Tartalmi okokból nincs szükség a jegybanktörvény módosítására. Az új alaptörvény írja elő a jegybanktörvény módosítását, hiszen a sarkalatos törvények közé sorolja, kétharmadossá teszi az edd ig feles jogszabályt. Hogyha ezt a kritériumot akarnák teljesíteni, elég lenne akár annyi is, hogy maga a törvény, ami érvényben van, illetve annak egyes részei sarkalatos törvénnyé, kétharmados törvénnyé minősülnek. Ahhoz nem kellene ezen a módon átírni a törvényt, emögött az a sanda szándék húzódik meg, amit bevezetőmben megfogalmaztam, hogy egy totális hatalomátvételt valósítsanak meg a Nemzeti Bank működésében.
