Országgyűlési Napló - 2011. évi őszi ülésszak
2011. december 13 (153. szám) - A befektetésialap-kezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ROZGONYI ERNŐ (Jobbik):
7365 A 17. javaslatban ott van a mi elképzelésünk arról, hogyan lehetne a nyugdíjrendszert átalakítani, hiszen véleményünk szerint minden egyes nyugdíj as korú állampolgárnak egy alapnyugdíj kell hogy járjon. Ez az alapnyugdíj a létfenntartáshoz szükséges, tovább nem tud menni, de aki dolgozik, és többet tesz hozzá az eddigi befizetéseivel, az ki tudja majd egészíteni az alapnyugdíját. De ez csak azt hozz a el, hogy Magyarországon az az egyenlőségre törekvő társadalom, ami jelenleg itt van most, és ez az érzés benne van igazából mindenkiben, viszont a kormányzati intézkedések ez ellen hatnak, ez az egyenlőségre törekvő társadalom meg tudja valósítani a sajá t elképzeléseit. Ezért azt gondoljuk, hogy az alapnyugdíj jó eszköz arra, hogy az öregkori szegénységet elkerüljük. Köszönöm a szót, elnök úr. (Dr. Józsa István tapsol.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen. Rozgonyi Ernő képviselő úr kö vetkezik, a Jobbikképviselőcsoportból, rendes felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! ROZGONYI ERNŐ (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Bevezetésnek engedjen meg nekem egy mondatot, elnök úr, ami nem konkrét ponthoz kapcsolódik. Annak idején az általá nos vita során elmondtam, hogy tulajdonképpen a címet sem értem már, mert ami itt le van írva az egész jogszabályban, az nem Magyarország pénzügyi stabilitásáról szól, az másról szól. Az négy dologról szól, és az a négy dolog együttesen nem Magyarország pé nzügyi stabilitása. De ezt csak úgy bevezetésként jegyeztem meg, rátérek a pontokra. Nem mi nyújtottuk ugyan be, hanem az LMP, Scheiring Gábor nyújtotta be a 3. pontot, amely az államadósságmutató számításakor alkalmazandó számítási módszert próbálja meg korrigálni. Miről is van itt szó? Itt arról van szó, hogy a külföldi pénznemben fönnálló adósságot milyen módon, milyen áron kell számba venni. Tulajdonképpen minden elszámolásnál ez alapelv volt valamikor, talán még ma is az, hogy általában a dolgokat fol yó áron szokták figyelembe venni. Az elszámolóár, meg egyéb dolgok a népi demokráciáknak voltak a csodálatos mutatványai; általában folyó áron kell a dolgokat nyilvántartani és figyelembe venni. De mivel itt olyan dolgokról van szó, azaz a külföldi pénznem ek árfolyamingadozásai sajnos annyira sűrűek és annyira változóak, hogy tulajdonképpen támogatni tudjuk azt, amit Scheiring Gábor itt javasolt, hogy negyedévente meghatározott átlagos árfolyamok alapján kellene figyelembe venni az államadósságmutató szám ításánál az adott értéket. Tehát ezt javasolni tudjuk, mert valóban a folyó ár óriási, szerintem jóval nagyobb kockázatot jelentene, hiszen a folyó ár hihetetlen módon változik, különösen az ilyen válságos időszakokban, amikor az egész világon instabil a p énzügyi helyzet, nincs fix pont, nincs stabilitás. Tehát ezt támogatnám a magam részéről. Aztán hozzá szeretnék szólni - egy pillanat, meg kell keresnem ezt a pontot - a szintén Scheiring Gábor által javasolt 15. ponthoz, ahol arról van szó, hogy a gazdálk odó szervezetet az elért eredménye alapján terhelő fizetési kötelezettség mértékét az adóalap összegétől függetlenül az adóalap azonos arányában, egységesen kell megállapítani. Ezzel tulajdonképpen egyet lehetne érteni, ami nekem ebből hiányzik, azt az ált alános vita során mondtam el, és most azért elmondom e pont kapcsán is. Ez pedig az, hogy mi az, hogy gazdálkodó szervezet. Nem a gazdálkodó szervezet; hát minden profitorientált szervezet - tehát igen, minden profitorientált szervezet, nyugodtan fejezhete m ki így magamat - azonos módon köteles teljesíteni az állammal kapcsolatos különböző fizetési kötelezettségeket. Miről beszélek én itt? Arról, amit szintén elmondtam az általános vita során, hogy kérem szépen, tarthatatlan az az állapot, hogy multinacioná lis cégek nem olyan módon járulnak hozzá a befizetéseikkel a költségvetés bevételi oldalához, amilyen módon elvárják és be is hajtják a magyar
