Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 22 (69. szám) - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ROZGONYI ERNŐ (Jobbik): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
706 döntöttünk 60 kérdésben legalább - lehet, hogy a szám nem pontos , és ebből a 60 kérdésből az összegző bizottság összeállított egy anyagot. Most még odáig megértem, hogy ön nyugtalan, és ezért a kérdést fölveti. De azért azt őszintén szólva a mostani hozzászólásunk után nem fogom érteni a tovább iakban, hogy miért haragszik ránk. Nem értem, nincs indoka. Nem azt mondtuk, hogy visszatáncolunk, meggondoltuk magunkat, nem úgy akarjuk. Ne tessék így interpretálni a dolgot! Még egyszer mondom: nem érdemes árnyékra boxolni. (Taps a kormánypárti padsorok ban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettő percben Rozgonyi Ernő képviselő urat illeti a szó. ROZGONYI ERNŐ (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szép dolog az, hogy a reneszánsztól napjainkig méltatjuk a ma gyarságot, szép dolog az, amit Hörcsik képviselőtársam mondott, hogy az alkotmányban utalni kell a keresztény államiságra, de azért ugye - hogy mondjam - nem utalgatni kellene. Kérem szépen, Deák Ferencnek a kiegyezés után eszébe sem jutott azt mondani, ho gy ő ad egy alkotmányt ennek az országnak. Helyreállította a magyar jogfolytonosságot. Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányának eszébe sem jutott azt mondani, hogy én most magyaroknak, nektek alkotmányt adok, mert tudta, hogy a magyaroknak ezeréves alkot mánya van vagy még régebbi alkotmánya. Helyreállította a magyar jogfolytonosságot. Mindkét esetben óriási fejlődésnek indult az ország pusztán ettől a ténytől is, na meg attól, hogy akkor még államférfiak voltak az ország élén. Köszönöm szépen. (Taps a Job bik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő hozzászóló GaudiNagy Tamás képviselő úr, Jobbik. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm Rozgonyi Ernő szavait , mert igazából nagy jelentőségű mondatok voltak ezek, és ezeket szeretném igazából részletesebben kifejteni jómagam is. Ebben az egész vitában, azt gondolom, rengeteg kérdést fel lehet erősíteni, hangsúlyt lehet adni sok olyan szempontnak, amit képviselőt ársaim elmondtak: az elsődleges jogok biztosítása, másodlagos jogok biztosítása; az állami intézményrendszernek olyképpen való alakítása, hogy az a modern kor követelményeinek feleljen meg; ki, melyik társadalmi csoport mennyit részesedhet a közjóból; ki m ehet előrébb ezen alkotmány által és ki mehet hátrébb. Azonban azt gondolom, hogy nem lehet megkerülni a fő kérdést. E fő kérdés megkerülése jellemzi ezt az alkotmányozási folyamatot most, mégpedig valóban az a megkerülhetetlen kérdés, amit a történeti jog folytonosság helyreállításának kell neveznünk. Azt gondolom, hogy mindenfajta művi tákolmány előállítása csupán toldozásafoldozása lehet annak a jogi konstrukciónak, amit igazából 1944 óta nem a nemzet saját akaratából állít össze. A most előttünk fekvő é s kidobandó 1949. évi XX. törvény szövegét ha nézzük, ez is milyen történeti fejlődésen ment át! Igazából itt ezt a szöveget nem a magyar nemzet lelkülete alakította. Nem a történeti hagyományaink, joghagyományaink, a Corpus Juris Hungarici legbecsesebb ér tékeiből építették, hanem Ellenzéki Kerekasztaltárgyalások megszállt Magyarország idején elért alkujai, utána a paktumpolitizálás “eredményei”, amelyek azért jelentős részben sajnos letérítették az országot arról, hogy a valódi rendszerváltozást megvalósí tsa, utána pedig különböző színjelű kormányok olyan működése, amelyek nem tudták beteljesíteni azt az akaratot, amit a Szent Korona magasztos lénye megkövetel, mégpedig azt, hogy a magyar nemzet szuverenitása egy és oszthatatlan, a Szent Korona
