Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 17 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz):
475 önkormányzatoknak szánni. Ezt valamilyen rövid szabályozásban , de egyértelműen az új alkotmány részévé kellene tenni, hiszen mint említettem, azon közszolgáltatások egy jelentős részét, amelyet az állam a lakosság, az ott élő emberek felé nyújt, a megyei önkormányzatok az intézmény fenntartásával, az intézmények műk ödtetésével old meg és biztosít az emberek számára. Meggyőződésem, hogy középszintű önkormányzatoknak lennie kell, szükség van rájuk, hiszen a települési határok szigorú voltával és a települési egyenrangúság, autonómia meglétével vannak olyan feladatok, a melyeket egy település esetleg több település lakói felé kellene hogy nyújtson, és ez nem szabályozott. Ezt a középszintű önkormányzat nyilván meg tudja tenni. Vannak olyan feladatok, amelyek szerintem most állami feladatként jelennek meg, de érdemes lenne megvizsgálni, hogy egyegy megye tekintetében ezt a középszintű megyei önkormányzat vehetné át. Nyilván ezek a kérdések részletkérdések, nem az alkotmányba valók; de például az utak fenntartása, kezelése egy ilyen kérdés lehet. (Földesi Gyulát a jegyzői s zékben dr. Tarnai Richárd váltja fel.) Summa summarum: azzal zárom a hozzászólásomat, hogy érdemes a tisztelt Háznak az új alkotmány végiggondolása során az önkormányzati fejezetben a középszintű területi önkormányzatok feladatát, lehetőségeit, jogosultság át is újragondolni, és javaslom is a tisztelt Háznak, hogy az alkotmányozás során ezt is vitassák meg. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : K öszönöm, képviselő úr. A következő hozzászóló Bácskai János képviselő úr, Fidesz. DR. BÁCSKAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai közgondolkodásban az alkotmány olyan eligazodási szabályokat rögzítő dokum entum, amely a természet, a gazdaság és az ember kölcsönkapcsolatait rögzítő egyensúly biztosítását hivatott szolgálni. Társadalom és környezet viszonya alapvető - klímaváltozást érző, környezeti katasztrófákat megélő világunkban - megkerülhetetlen kérdéss é vált. Marcus Tullius Cicero már 2000 évvel ezelőtt ezt írta: “A természet oltotta be az emberbe az igazmondás vágyát.” Egy mai gondolkodó, felelős döntéshozó sem fogalmazhatta volna meg tömörebben, korszerűbben környezetünk jelenlegi állapotáért, s egybe n a gyermekeink jövőjéért való felelősséget, a hozzáállás erkölcsi alapszabályát. (14.10) Itt az ideje, hogy elgondolkodjunk, milyenek vajon az idevágó alapvető szabályaink, megfelelőe az alkotmányunk. Ezekhez a kérdésekhez vetnék fel a továbbiakban néhán y szempontot, és teszek néhány javaslatot. Egy modern alkotmánynak ki kell mondania az alkotmányosságnak azokat a legfontosabb elveit, amelyek egy demokratikus állam működését biztosíthatják, ezenfelül törvényi garanciákkal kell megvalósítani érvényesülésü ket. Azok közé tartozom, akiknek meggyőződése, hogy a környezetvédelem - mint a XXI. század egyik legfontosabb kérdése - nem szabad, hogy alkotmányi szintű szabályozás nélkül maradjon. Gyakran hozzák fel más országok, például Németország alaptörvényét, aho l több rendelkezés vonatkozik a környezet védelmére, mint a jelenlegi alkotmányunkban, amelynek csupán 18. §ának egyetlen mondata foglalkozik ezzel a témával. Sokak szerint nemcsak a környezetvédelem állami célként való deklarálása, de a jogvédelem szintj ének és tárgyának való meghatározása is az alkotmányelőkészítő folyamat része kell legyen. Egyértelmű tehát, hogy sok, már több mint húsz éve az alkotmány részét képező alapelvet szükséges meghagyni az új alaptörvényben, azonban mindenképpen alaposan meg kell
