Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 18 (35. szám) - Az Országgyűlés 2010. október 20-ai ülése napirendjének elfogadása - Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ROZGONYI ERNŐ (Jobbik):
930 Itt el is érkeztün k ahhoz a ponthoz, ami alapján ez a javaslat ebben a formájában bizonyosan két dolgot nem segít. Nem segíti azt, hogy Magyarországon tartósan és középtávon az egyensúlyi helyzet kialakuljon; és helytelenül beszélnek, amikor azt mondják, hogy a kormány az e lőző időszakban, az előző kormány örömmel és jókedvvel fogadta el a 3,8 százalékos hiánycélt. Ugyanaz volt a helyzet, mint jelenleg az önök esetében, amikor is a következő évi 3 százalékos hiánycél egy nemzetközi, részben pénzpiaci, részben nemzetközi szer vezetek általi reálisan megfogalmazott követelménynek a teljesítését jelenti, annak a tudomásulvételét, és ennek a teljesítésnek az elfogadását jelenti a mindenkori kormány által, jelen pillanatban az önök által vezetett kormány által, azt megelőzően pedig a korábbi kormányok által is egy ilyen realitással történő szembesülés és ennek történő megfelelés volt a döntésnek a végső motivációja. Nagyon fontos tehát, hogy tartós egyensúly nagy valószínűséggel csak kiadáscsökkentésekkel párhuzamosan valósítható me g. De még egy nagyon fontos dolog van. Önök számtalanszor elmondják azt, hogy milyen nagy lépéseket tesznek a növekedés érdekében. Ez a most beterjesztett javaslat biztos, hogy növekedésellenes javaslat. Ha csak a Költségvetési Tanács elemzését nézik meg, az pontosan megmutatja azt, hogy a beruházásokra és a következő évi gazdasági növekedési adatra igen negatív hatást vált ki ez a benyújtott javaslat. Ennek hatásaként bizonyosan csökkenni fog mind a hazai beruházási ráta, mind pedig a következő évi gazdasá gi növekedés. Ezért tehát azt gondolom, hogy akkor, amikor egyébként helyesen a gazdasági növekedést mint fő prioritást meghatározzák, amikor a foglalkoztatás növeléséről kellene pozitív döntéseket hozni, akkor egy ilyen javaslat mindkét fő céllal szemben fogalmazódik meg, mindkét fő cél elérését nehezíti. S ebből következően nem helyes, hogy ez a javaslat ebben a formájában, ilyen módon az Országgyűlés előtt elfogadásra kerüljön. Ezért nem értünk egyet a javaslattal. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP sor aiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : A következő felszólaló Rozgonyi Ernő képviselő úr, a Jobbikképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! ROZGONYI ERNŐ (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tűz van, babám! Ég a ház! (Hangok a kormánypárti padsorokból: Nana! - Derültség.) És milyen szerencsénk van, hogy a tűzoltó haladéktalanul kivonul, és elkezdi oltani a tüzet. Nem jelenik meg, és nem egyeztet a lakókkal, hanem elkezdi oltani a tüzet. (Többek a kormánypárti padsorokból: Így van!) A tűzoltó sem mondja azt, hogy várjunk még egypár napot, dolgozzunk ki egy tűzvészt megelőző eljárást, és majd ha azt kidolgoztuk, akkor kezdjünk el oltani. (21.00) A tüzet akkor kell eloltani, amikor van, és meg kell menteni a szomszéd házakat is a ttól, hogy leégjenek. Persze, ilyenkor előfordul az, hogy az erős vízsugár megrongál ablakot, megrongál ajtót, megrongál néhány berendezést, de nem lesz belőle tűzvész; aztán arról, hogy ki és hogyan gyújtotta fel a házat, ha már eloltottuk a tüzet, majd b eszélünk. Én még emlékszem arra, kérem szépen, amikor egy tisztelt úr, aki itt, ebben az országban miniszterelnök lehetett, megjelent egy dossziéval, tele üres papírlapokkal, lobogtatta kéthetente, óriási reformokról beszélt, és közben nem történt semmi, m ert az nem reform, hogy ha baj van, akkor a lakosságra hárítom a fizetést, az nem reform, hogy ha baj van, akkor felveszek kölcsönöket - majd kifizeti valaki! A tüzet el kell oltani! Tehát ezért szemére hányni a kormánynak, hogy tüzet olt, elnézést kérek, én nem vagyok a Fidesz fizetett embere, nehogy valami félreértés legyen (Derültség, zaj.) , de legyünk hálásak, hogy a kormány azonnal lép, ha úgy érzi, hogy azonnal lépnie kell. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) Hogy miért a bankok és miért a m ultik egy része került bele ebbe az úgynevezett különleges, rendkívüli adózásba, ennek rendkívül egyszerű magyarázata van. Egyrészt magyar bankrendszer
