Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 20 (37. szám) - A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1098 GÚR NÁNDOR , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint Kovács Ernő képviselőtársam mondta, teg nap délután tárgyaltuk ezt a témakört a bizottság keretei között. Rengeteg kétely vette körül ennek a napirendi pontnak a tárgyalását. Gyakorlatilag a kételyek - csak címszavakban kerülnek említésre általam - olyanok voltak, mint ami fél évvel ezelőtt soks zor elhangzott: ha az országnak van egy hiteles kormánya, akkor az plusz 400 milliárd forintot jelenthet, hiszen a kamatterhek akkor nyilván csökkenni fognak. Most meg azt látjuk, mintha nem plusz, hanem mínusz 400 milliárd lenne. De ez fakad, mondjuk, az IMFfel való, az Európai Bizottsággal való folyamatokból, a háromszori forintbedöntésből, sok minden egyéb másból is. Ennek a következménye, olybá tűnik, így már nem más, mint az, hogy a nyugdíjmegtakarításokhoz is hozzá akar nyúlni a kormány. Ráadásul úg y, hogy ezeket a pénzeket elveszi, és a pénzeknek a visszatőkésítéséről, a hozamok juttatásáról - mint államtitkár úr az előbbiekben szólt - nem tud korrekt, tisztességes választ adni. Ha visszamegyünk az időben, akkor az látható, hogy 1998 januárjától műk ödnek a magánnyugdíjbiztosító pénztárak. Négy éve, ha jól emlékszem, akkor a Fidesz kormányzott, semmi baja nem volt ezzel a történettel. Valószínűsítem azért nem, mert nem volt benne közel 3000 milliárd forint, nem volt akkora vagyon, sok minden egyéb má s. Most van benne 3000 milliárd forint. Ebből ki lehet szakítani, 14 hónapra fel lehet függeszteni az átutalásokat, számomra kicsit érthetetlen módon, mert amikor a postás a nyugdíjat viszi ki, akkor Mari néninek nem mondhatja azt, hogy majd október hozom vagy jövő tavasszal, vagy lehet hogy nem is hozom. Ebben a történetben az én megítélésem szerint az állam az APEHen keresztül postás szerepet tölt be, és az a kötelessége, hogy az állampolgárok után vagy a vállalkozók által befizetett járulékteher 9,5 szá zalékból 8 százalékát a magánnyugdíjpénztárakhoz átutalják, ha ilyen szerződések vannak. Gyakorlatilag elvesz, és nem tudom másként értelmezni, csak úgy, hogy a politikai céljainak érvényesítéséhez célzottan veszi el mindezt. Az állami nyugdíjfinanszírozás ban való szerepvállalását kívánja csökkenteni az állam. Érthetetlen és elfogadhatatlan! Amikor 500600 milliárd forint adott esetben egy esztendőben a nyugdíjfinanszírozás kiegészítése, akkor ezt most úgy akarják megoldani, hogy a magánnyugdíjbiztosító pé nztárak keretei közül az emberek által befizetett pénzekből 400 milliárdot csak úgy elvesznek, felfüggesztés címszó alatt, és azt követően lesz majd, ami lesz. Azt gondolom, ez egy abszolút nem jó érv. Ha pedig a hiánycél csökkentése okán teszik mindezt, a kkor hiteltelenek Matolcsy miniszter és az ő kollégái azon nyilatkozatai, ami arról szólt annak idején, hogy 7 meg 7,5 százalékos hiánycélt tartanak szem előtt. Most pedig láthatóan ezért akarják ezeket a pénzeket kivenni, ugyan nem direkt, hanem egy lépcs őfokot beiktatva, kivéve a magánnyugdíjpénztárakból a pénzt, és betéve az állami finanszírozásba. Hol van a jogbiztonság? Hol van a törvények tiszteletben tartása? Ahogy a Házszabályt, úgy a törvényeket sem muszáj persze tiszteletben tartani. Mi van utána? Jön a svéd modell? Ami majd azt jelenti, hiszen ha nem akar az állam szerepet vállalni, hogy 2025 százalékkal csökkennek a nyugdíjak? A belépő nyugdíjasok esetében meg adott esetben még nagyobb mértékű csökkenéseket elszenvedni? Látható, az első lépéseke t önök megtették, a szociális biztonság felszámolása irányába a lécet már megremegtették. Hitelesség tekintetében: azt gondolom, hiteltelen az a dolog, amikor az egyénektől elvesznek, az állami szerepvállalást csökkentik, bizonytalanságot keltenek. A Fides z, amikor jött, a nyugdíjak tekintetében sokszor jól lépett, mínusz 19 ezer forintot könyvelt el, a törvényi előírásokat nem tartotta be, a nyugdíjemeléseket nem hajtotta végre. Most, amikor az infláció különbségéből származtatottan 1,1 százalékos mértékű nyugdíjemelést kell csinálni, akkor 0,6ról beszél. De azt sem csinálja meg akkor, amikor a törvény előírja, novemberben, hanem januárra halasztja. Azért, mert ha akkorra teszi, akkor újabb 1015 milliárdot tud elvenni a nyugdíjasoktól, hiszen a bázisalap más lesz. Azt gondolom, hogy helytelen ez az út.
