Országgyűlési napló - 2008. évi őszi ülésszak
2008. október 28 (169. szám) - A Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1751 Lényegében arra adott nagy többséggel felhatalmazást a Ház a kormány számára, hogy az országgyűlési határozatban megfogalmazott elvek alapján dolgozzon ki egy olyan hosszú távú, 20 éves cselekvési tervet, stratégiát, amelynek eredményeképpen, építve a magyar tehetséggondozás hagyományaira és kiválóan működő jelenle gi intézményeire, létrehozhatunk egy olyanfajta munkát, amelyben koordináltan, eredményesen hasznosulhatnak azok az erőforrások, amelyeket elsősorban nem a kormány vagy az Országgyűlés nyújt, hanem amelyeket a tehetséggondozásban dolgozó szakmai műhelyek, az itt dolgozó pedagógusok, kollégáink biztosítanak és nyújtanak. A legfontosabb célja tehát ennek a stratégiának az, hogy hátteret, intézményrendszert, támogatást nyújtson a jól működő, nagy hagyományú magyar tehetséggondozó intézményrendszer számára. Érd emes utalnunk a magyar tehetséggondozás, tehetségsegítés hagyományaira, a XVIIIXIX. század protestáns iskolakollégiumaira, Nagyenyedre, Debrecenre, Sárospatakra vagy éppen Eperjesre, az 1895ben létrejött sokszínű és sokfajta ösztöndíjrendszert biztosító Eötvös József Kollégiumra, a XX. század első felében indult, nehézsorsú tehetséges gyermekekre irányuló programokra, a Bolyai János Kollégiumra, vagy éppen a hetvenes évek kezdetétől működő Tehetségekért mozgalomra. Mindezek hozzátartoznak nemzeti hagyomán yainkhoz, oktatási rendszerünk nemzetközi szinten is elismert és ismert részét képezik. Miközben azonban kedvező alapokra építkezhetünk a tehetséggondozásban, eközben az elmúlt évek tapasztalata azt is mutatja, hogy a nagyszerű tapasztalatok mellett bizony a párhuzamos finanszírozás, a forráshiányos helyzetek vagy éppen a tehetségsegítő szervezetek közötti együttműködés hiányos volta miatt elvesznek erőfeszítések, megszűnnek jó kezdeményezések, és ami a legnagyobb veszteség, elvesznek nagyszerű tehetségek. Ezeknek a problémáknak az orvoslására javasolta négy képviselőtársunk és az ő kezdeményezésükre a parlament a nemzeti tehetségstratégia megalkotását. A stratégia megalkotása során beépítettük a tehetségsegítés szakmai szervezeteinek javaslatait, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és tagszervezeti tapasztalatait, és mindezeket a szakmai elképzeléseket, javaslatokat összedolgozva, hosszú szakmai munka, egyeztetés után született meg a nemzeti tehetségprogram. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a nemzeti tehetségtan ács tagszervezeteinek országos szakmai konferenciájával egyeztettük a nemzeti tehetségprogram tíz szakmai alapelvét, és ebben a szakmai szervezetek tökéletesen egyetértettek. Ez a tíz alapelv a hosszú távú szemlélet, az értékőrzés, a sokszínű tehetségsegít ő programok megteremtése, az esélyteremtés, a folyamatosság és átjárhatóság, a kiválasztás, kiválasztódás és önfejlesztés, a hatékonyság és fokozatosság, a felelősség és társadalmi felelősségvállalás, a tehetségsegítők megbecsülése és a fenntarthatóság és társadalmi támogatottság elve. Ez a tíz alapelv alkalmas arra, hogy ezen épüljön föl egy olyan tehetségsegítő program, amely több mint egy írott papír, amely több mint egy Országgyűlésben elfogadott, a kormány által aztán végrehajtott dokumentum. Az a célu nk, hogy egy olyan tehetségsegítő mozgalom jöjjön létre, amely képes és alkalmas arra, hogy jelentős erőforrása legyen a társadalom és a gazdaság fejlődésének. A kormány 2008. szeptember 17ei ülésén fogadta el azt a kormányhatározatot, amelyikben a nemzet i tehetségprogram első kétéves részletes programjának kidolgozására december 31éig szabott határidőt. Azok a bizottsági vitában is elhangzott kritikák, amelyek azt mondják, hogy a nemzeti tehetségprogram nem elég részletes, nem foglalkozik minden elemében a tehetségsegítés, a tehetséggondozás kérdéseivel, ezek talán azért nem kellően megalapozottak, hiszen az Országgyűlés elé benyújtott 20 éves programnak nem az a célja, hogy a napi munka számára biztosítson ütemtervet, feladattervet, hanem az, hogy hosszú távú kereteket alakítson ki. Ezt a munkát, ezeket a kereteket részben a kétéves kormányhatározat, amelynek végrehajtásáról mindig be is számolunk majd az Országgyűlésnek, hiszen kétéves beszámolási kötelezettsége is van a kormánynak, és természetesen első sorban a nemzeti tehetségtanács, a nemzeti tehetségfórum munkája és a tehetségsegítő szervezetek munkája tölti majd ki. (16.00)
