Országgyűlési napló - 2008. évi tavaszi ülésszak
2008. május 21 (149. szám) - Dr. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának beszámolója a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÁLLAI ERNŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa:
2791 érzem, hogy a beszámolási időszakban annyi ajánlás, kezdeményezés, illetve jogalkotási javaslat született, mint az előző két évben eg yüttesen. Megfigyelhető az is, hogy a javasolt intézkedéseket a korábbi gyakorlathoz képest nagyobb arányban fogadják el a hatóságok. Ez különösen az ajánlások esetében szembeötlő, azok mintegy 85 százalékával értett egyet az intézkedésre felkért szerv. Az általam vallott szószólói szerep azonban nemcsak önként vállalt kérdés, nemcsak az én lángoló exhibicionizmusomból ered, hanem szükségszerű következménye is annak, hogy máig több olyan adóssága van a magyar politikának a kisebbségi közösségek felé, mint p éldául a kisebbségek országgyűlési képviselete. Ezt a hiányt jól érzékelteti, hogy a kisebbségi közösségek választott képviselői jelenleg is csak a karzaton foglalnak helyet, és nem vehetnek részt az őket alapvetően érintő kérdések tárgyalásában. 2000ben a választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottság politikai konszenzus hiányában nem tett javaslatot a kisebbségi képviselet megoldására, az Országgyűlés azóta nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Én azonban már ombudsmani jelölésem első pillanatát ól kezdve fontosnak tartom, hogy olyan kisebbségi jogi kérdésekről is kezdődjön párbeszéd, amelyeket évek óta úgymond megoldhatatlannak ítélnek a politikai elemzők és sajnos gyakran a döntéshozók is. Ennek elősegítése érdekében hivatalba lépésem után rögtö n kezdeményezésemre a 13 országos kisebbségi önkormányzattal közösen létrehoztuk a második kisebbségi kerekasztalt, amely keretet biztosít a közös célok megfogalmazásához és a megvalósításukhoz szükséges intézkedések összehangolásához. Az egyeztetések ered ményeként elkészült a kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló koncepció, amelyet részletesen ismertetek a beszámolómban is. Ezeket a javaslatokat 2008. február 5én átadtuk a kisebbségi ügyekért felelős szakállamtitkárnak. Egyelőre még nem kaptunk v isszajelzést arról, hogy a kormány megkezdtee álláspontjának kialakítását ebben a kérdésben. Természetesen most megkímélem önöket attól… - mert már mindenkit erősen lebombáztam az elmúlt fél év során ezzel a koncepcióval, minden lehetséges helyen elmondta m és ismertettem, úgyhogy most nem térek ki részleteiben, csak a legfőbb elveket szeretném önöknek megismételni. Arra épül a 13 közösség által is megtárgyalt koncepció, hogy a törvényi szabályozás az alkotmányos keretek figyelembevétele mellett mind a 13 k isebbségi közösség számára reális esélyt kínáljon az országgyűlési képviselői mandátum megszerzéséhez. Ezt alapvető koncepcionális elemnek tekintem, tehát hogy minden közösségnek legyen esélye arra, hogy egy megmérettetés során mandátumhoz jusson. A kisebb ségi országgyűlési képviselőket a kisebbségi választópolgárok választják a törvényben meghatározott kedvezmények igénybevételével. Ez nekem alapelvem, hogy a kisebbségi jogok alanyai a kisebbségi közösség tagjai lehetnek. (9.50) Nem tartom jónak azt, ha mi ndenki számára kiterjesztenék ennek a lehetőségét. A kisebbségi országgyűlési képviselőket ugyanazok a jogok illetnék meg, mint az általános szabályok szerint megválasztott országgyűlési képviselőket, azzal az eltéréssel, hogy a kisebbségi jelölőszervezete k vagy pártok által létrehozott képviselőcsoporthoz csatlakozhatnának. Azért javasoltuk ezt a koncepcionális elemet, mert sok helyről éreztük a politika részéről, hogy esetleg attól tartanának, hogy beszippantaná valamelyik oldal, valamelyik frakció ezeket a kisebbségi képviselőket, ezért tartottuk esetleg fontosnak leszögezni ennek a lehetőségét. Természetesen tisztában vagyunk azzal is, hogy e követelmények érvényesítése érdekében természetszerűleg szükséges az alkotmány rendelkezéseinek a módosítása is, tehát politikai konszenzusra van szükség ezekben az ügyekben. Tisztelt Országgyűlés! Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a rendszerváltozás óta eltelt 18 év ígérete után csak két tisztességes megoldás létezik ebben a kérdésben. Az egyik az, hogy ismét nekir ugaszkodik a politikai szféra, és hosszú várakozás után mindenki számára elfogadható döntést, hangsúlyozom: döntést hoz ebben a kérdésben; vagy - ez is egy elképzelhető opció - törlik az adott jogszabályokból a parlamenti képviseletre vonatkozó részeket, é s elfogadjuk azt, hogy tévedés volt
