Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 16 (21. szám) - Lezsák Sándor (Fidesz) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Levonták-e az illetékesek a tanulságot a csepeli nevelőnő-gyilkosság körülményeiből?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
402 A továbbiakban ennek a végrehajtása a feladatunk. Kérem önöket, hogy a parlamentben a benyújtott kö ltségvetésben is támogassák e program végrehajtását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Lezsák Sándor (Fidesz) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Levontáke az illetékesek a tanulságot a csepeli nevelőnőgyilkosság körülményeiből?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Lezsák Sándor, fideszes képviselő, a szociális és munkaügyi miniszternek kíván kérdést feltenni: “Levontáke az illetékesek a tanulságot a csepeli nevelőnőgyilkosság körülményeiből?” címm el. A képviselő úré a szó. LEZSÁK SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Egy csepeli nevelőnő brutális kegyetlenséggel történt meggyilkolása nemcsak a közvéleményt rázta meg, hanem az érintett szakmát is. A gyermekvédelemben foglalko ztatottak - többségükben nők - az eddigieknél erélyesebb és hatékonyabb védelmet kérnek. Az itt foglalkoztatottak szerint szinte bármikor előfordulhatnak ilyen gyilkosságok, mert annyira védtelenek és kiszolgáltatottak az itt dolgozók. Idézek egy levélből: “Nevelőinket szinte naponta meggyalázzák, megfélemlítik és meglopják a gondozottak. Sem erkölcsi, sem anyagi megbecsülés nincs a gyermekvédelemben. A drog egyre jobban beépül az intézményrendszerbe, és a lányok életében már tartósan jelen van a prostitúci ó.” Nos, ilyen jellegű panaszok 1015 évvel ezelőtt még csak fel sem merülhettek, azaz időközben fajultak el a mai minősíthetetlen, gyilkossághoz is vezető helyzetig a körülmények. Az utóbbi években szinte minden fegyelmező eszközt megvontak a nevelőktől. Nem használ a szakma tekintélyének, hogy egyre többen csak a munkanélküliség elől menekülnek átmenetileg nevelői pályára, s amint alkalmuk adódik, továbbállnak. Több esetben előfordult, hogy iskolakerülés miatt a bíróság a nevelőt büntette meg, miközben a jog semmilyen olyan eszközzel nem ruházza fel a nevelőt, hogy az kikényszerítse a gondozottak iskolába járását. A javítónevelő intézetek gyakorlatilag megszűntek, s ma már nincsen semmilyen fegyelmező erejük. A szervezett bűnözés is célba vette s megkörny ékezte a fiatalokat. A 18. évüket betöltött gondozottak ugyanis nagykorúságuk első napján kikérhetik a hosszabb idő alatt felgyűlt, árvaellátásból és családi pótlékból származó megtakarításaikat, s a hirtelen jött barátok, partnerek rábeszélésének sok, sze retethiányban szenvedő gondozott nem tud ellenállni. Egyre több kifosztott fiatal jön vissza a szociális szakellátás rendszerébe. Kérdezem miniszter urat: tudnake tenni valamit a hatékonyabb védelem érdekében? Várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Tap s az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Csizmár Gábor államtitkár úr válaszol. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Ú r! A gyermekotthonban történtek után a Fővárosi Szociális és Gyámhivataltól mint a gyermekvédelmi ellátórendszer szakmai ellenőrzését végző hivataltól tájékoztatást kértünk a csepeli gyermekotthonról. Az intézmény működését 2006 májusában vizsgálta a hivat al. A vizsgálat sem a feltételekben, sem a szakmai tevékenységben hiányosságot nem tárt fel, az ott elhelyezett, speciális szükségletű gyermekek
