Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár:
2273 átgondolatlan hardvervásárlás ösztönzéséhez nem sok informatikai ismeretre van szükség. A magya r távközlési piacot domináló cég pedig elvégezte a hálózati infrastruktúra kiépítését. Az informatikai alapokon álló államigazgatás megszervezéséhez viszont kompetens szakpolitikára és világos stratégiára lenne szükség. Álljon itt egyetlen példaként a szom szédos Ausztria esete, hogy ne csak a világ élvonalához tartozó USAt és Japánt említsem. Nyugati szomszédunknál befejezéséhez közeleg az a 2003 májusában indult program, amelynek célja az elektronikus közigazgatás megteremtése volt. A program vezető testü lete az eközigazgatási tanács, amelynek elnöke maga a szövetségi kancellár. Tanulságos, hogy a program meghatározott pillérei az olyan fogalmak, mint az igazgatási folyamatok szervezése, az elektronikus nyilvános közigazgatás, tudásmenedzsment, változásme nedzsment, finanszírozás. A jövő olcsó, hatékony kormányzásához vezető utat osztrák szomszédaink államigazgatási szervezeteik belső átalakításában, informatizálásában látják. Összefoglalva: tragikus, hogy csak a retorika szintjén beszélünk elektronikus ala pú államigazgatási reformról, és közben a 2006. évi költségvetésben gyakorlatilag egy fillér sincs azokra a fejlesztésekre, amelyek ezt igazán megvalósíthatnák. Tisztelt Ház! A pénzügyminiszter úr azt mondta, hogy ez egy karakteres baloldali költségvetés. Nekem erről egészen más jut az eszembe. Ez a költségvetés egy rossz ciklus rossz gazdaságpolitikájának az egyenes következménye, annak üres gazdaságpolitikáját nem fejezi ki, reformokat nem indít el, a meg nem termelt javak kicsinyes osztogatásával van elf oglalva. Csak az EUtámogatások megszerzésében reménykedik, holott normális helyzetben annak csak kiegészítő szerepe lehet egy ország életében. Elolvasva ezt a néhány kiló, zavarosan összeállított, hiányosan indokolt és az Áht.t számos esetben megsértő an yagot, az ember nem tudja, hogy az államháztartás már megint mire költi el a 14 070 milliárd forintot, azt a pénzt, ami a nemzet éves munkájából ered. Ma egy jól működő magángazdaságunk és egy rosszul működő államunk van. Ebben a felelősség és a megoldás n yilvánvaló. Remélem, a nemzet jövő májusban levonja a konzekvenciákat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Csepeli György államtitkár úrnak. DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár : T isztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Felettébb hálás vagyok, hogy másodszor szóba hozta az információs társadalom témakörét az Országgyűlésben, mert szerintem valóban ez az egyik legfontosabb kérdés. Annyira fontos kérdés, hogy ki kellene vonni a pártpolitikai diskurzus homályosító teréből. Reggel elfelejtettem mondani, most visszaidézném azt a gondolatomat, ami a felszólalásom után jutott eszembe, hogy a magam részéről elismeréssel adózom az Orbánkormánynak, hogy létrehozta az informatik ai kormánybiztosságot, mert ez volt az első olyan kormányzati intézmény, amely bedobta a köztudatba, a politikai elit homlokterébe az információs társadalommal összefüggő összes lényeges problematikát. Természetesen az idő rövidsége, a gyakorlatlanság okán rengeteg nehézséggel kellett annak a kormánybiztosságnak is megküzdenie, és amit folytatnunk kellett, az sok szempontból a diszkontinuitás, a kontinuitás bázisán történt, mert a kormányzati struktúra ugyan valamilyen módon létrejött, de újra kellett gombo lni a kabátot vagy a reverendát. (19.10) Nagyon szimpatikus Pettkó Andrásnak az a felvetése, hogy hálózati polgárokról beszél. A helyzet az, hogy hálózati polgárok nem lesznek egyik pillanatról a másikra, az egy hosszú kulturális folyamat, hogy egy országn ak tulajdonképpen a kritikus többségét hálózati polgárnak lehet nevezni.