Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár:
2391 térbe n szükségesek olyan szélessávú adatforgalmi pályák, amelyek lehetővé teszik azt, hogy mindenki mindig, mindenkor, mindenről tudjon kommunikálni. Tehát az adatoknak egy olyan páratlan mérvű forgalmazását teszi lehetővé ez az egységes európai információs tér , amely voltaképpen relativizálja a térnek és az időnek a fogalmát. Ez azonban csak egy technológiai látomás, ezt meg kell tölteni tartalommal, két szempontból. Az egyik, és ilyen téren a magyar információs társadalom nem rendelkezik negatív rekordokkal: a szabályozás. A szabályozás, amely Szkülla és Kharübdisz tekintetében túlszabályozást is jelenthet, illetve jelentheti az anarchia féktelen szabadságát. Az európai tendencia mindenképpen a dereguláció, mindenképpen a szabályozási struktúráknak egy olyan le építését jelenti, amely inkább az érdekeltek önszabályozására teszi a hangsúlyt, semmint nagy hatalommal felruházott nemzeti szabályozó hatóságoknak bizonyos szempontból a túltengésére. Ez a szabályozási munka nemcsak a szolgáltatókat kell hogy jelentse, n emcsak a szolgáltatók tevékenységét kell hogy jelentse, akik a szélessávú adatforgalom piacán fellépnek, hanem kell hogy jelentse azoknak a tartalomszolgáltatóknak is az önszabályozását, akik a legkülönbözőbb tartalmakkal, legyen az oktatás, legyen az üzle t, legyen az adminisztráció, legyen az egy olyan tartalom, mint például ennek a parlamenti közvetítésnek a sugárzása az interneten keresztül, eljuttatják a felhasználókhoz. A harmadik dolog, amely nagyon fontos ebben az összefüggésben, hogy az egységes eur ópai térben interoperabilitásnak kell érvényesülnie, azaz a legkülönbözőbb szolgáltatásoknak egymással összhangban, egymásnak megfelelve kell létrejönni, hogy ne ismétlődjön meg a bábeli nyelvzavar, amely annak idején lehetetlenné tette az emberek egymás k özti megértését. Az informatikai tér, a digitális tér ilyen értelemben véve túl kell hogy legyen a bábeli nyelvzavaron, egységes protokollokat kell hogy tartalmazzon. Egyetlenegy aspektusát említeném még ennek a problémának, a média vonatkozását, amely, me g kell vallanom, 1996os szabályozását tekintve messzemenően nem tükrözi azt a helyzetet, amellyel most szembe kell hogy nézzünk, hiszen a szélessávú internetre kikerült tartalmak nem tekinthetők a hagyományos média fogalmába eső tartalmaknak, és ilyen ter ületen gyökeresen és radikálisan újra ki kell találnunk a szabályozást. Elindult az NKÖM és az IHM együttműködése eredményeképpen egy ú j kht., a Neumann Kht. amely tartalmazza a NAVAt, tartalmazza a Nemzeti Digitális Adattárat és a Digitális Irodalmi Akadémiát, amely feltétlenül ennek a nemzeti típusú tartalomnak egy olyan generátora lesz, amely hosszú évekre meg fogja határozni Magyaror szág, a magyar kultúra jelenlétét az európai egységes információs térben. (13.30) A másik prioritása az Európai Uniónak - és ezen a területen Magyarországnak, azt hiszem, bőven van mit behoznia - a kutatásfejlesztés. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hiv atal, amely körülbelül másfél éve működik, a legnagyobb ígéretekkel indult el, és igyekszik megvalósítani azt az európai követelményt, hogy a kutatásra fordított pénzek ne pusztán konferenciára járó tudósokat, ne pusztán akadémiai folyóiratokban megjelenő közleményeket, ne pusztán önadminisztrált életrajzokat, hanem tényleges termékeket jelentsenek. Az infokommunikációs termékek ráadásul olyan típusúak, amelyek elavulási ideje borzasztóan gyors: egyik pillanatban létrejön a termék, és hogyha az nem találja meg a piacát, akkor már mehet is a múzeumba, anélkül, hogy bárki is használta volna őket. Látnivaló, hogy az infokommunikációs kutatások állapota 40 százalékában járul hozzá a gazdasági növekedéshez, ezért nem közömbös, hogy azok a regionális tudásközponto k, amelyek Magyarországon most kialakulóban vannak, mennyiben, az üzleti szférával együttműködésben ténylegesen olyan típusú termékek kifejlesztésén fognak munkálkodni, amelyekből több munkahely, több pénz, több jólét, és ami nagyon fontos, több értelmes é let keletkezik.
