Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 17 (187. szám) - Az ülésnap megnyitása - “Úttalan utakon - avagy a kormány infrastruktúra-politikája” című politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár:
3224 burkolatijelfestéseknél, nemcsak a burkolatmegerősítéseknél, hanem más munkák tekintetében is. Vannak tehát jó példák. Nagyon lényegesnek tartom az elérhetőséget, nem csak olyan szempontból - és ne vegyék ezt rossz néven tőlem, aki autópálya mellett éltem , olyan tekintetben is, hogy szükséges, hogy a járhatatlan utak miatt nem elérhető kistelepülések lakóit is állampolgári jogon a kötelező közszolgáltatásokkal ellássuk. A fenntartás és az üzemeltetés tehát nem engedheti meg, hogy feketére festett u takon, útvonalengedélyek hiányában olyan tömegű forgalmat engedjünk az úthálózatra, amely nagyon gyors leromlást eredményez. Örülök az autópályaépítéseknek, annak viszont kevésbé örülök, hogy 30 millió köbméternyi anyagot szállítanak közutakon, vasúti szá llítás szinte az új autópályaépítésekben fel sem merül, mind a kohósalak, mind a töltésépítési anyag tekintetében. (10.50) Kérdezzék majd meg az M6os építése kapcsán Adony, Iváncsa, Besnyő és a többi település lakosságát, vagy nézzék meg Bugyi lakóit, ak ik tiltakozva vonulnak az utakra. Tisztelt Országgyűlés! Az a véleményem, hogy a mai napon fontos kérdésről vitatkozunk, az infrastruktúra több mint A pontból B pontba történő autópályaépítés. Az utak fenntarthatósága, üzemeltetése az idegenforgalomra, a turizmusra, mindannyiunk életminőségére kihat, több figyelmet kell fordítanunk rá, annak érdekében is, hogy ez az irdatlan nemzeti kincs, vagyon, az utak állapota, a vasutak minősége ne romoljon tovább. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiból.) EL NÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Csepeli György államtitkár úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportjának terhére. DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A szociológusok arra a kérdésre, hogy mi a nemzet, azt szokták válaszolni, hogy elképzelt közösség. Ahhoz, hogy ez a közösség az elképzelésből valóság legyen, akár magyar, akár más nemzetről beszélünk, az szükséges, hogy legyen infrastruktúra. Az infrastruktúrának eddig azokat az alapjait hallottuk, amelyek lehetővé teszik atomi szinten, fizikai szinten az összeköttetés megvalósulását, a realitás kibontakozását abból a lehetőségből, amit nemzetnek neveznek. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium szemszögéből nézve az infrastruktúra óhatatlanul egy másik vetülettel is rendelkezik, és ez ugyanolyan fontos, sőt azt kell mondjam, hogy a jövő szempontjából nézve talán egy hangsúlynyival még fontosabb a fizikai közeledésnél, a fizikai összeköttetésnél, és ez a szellemi össze köttetés, a kommunikáció. Forradalmat élünk át, a kommunikáció forradalmát, amely korábban érvényesnek hitt távközlési technikákat egyik pillanatról a másikra leértékel. Ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság, illetve a Kárpátmedencében élő magyarság versenykép esen álljon helyt Európában, és ahhoz, hogy Európa versenyképes legyen a nagyrégiók versenyében, az szükséges, hogy ezt az új struktúrát próbáljuk megérteni, ehhez próbáljunk közelíteni, ami nagyon nehéz, hiszen technológiailag rettenetesen változó helyzet ről van szó. Ami eddig elindult a korábbi kormány idején, a mi kormányunk idején, és folytatódni fog, az nagyon ígéretes. Három olyan hálózat van, amely lehetővé teszi ezt a fajta összeköttetést a nemzet minden egyes polgára között. Az egyik a közháló, ame ly voltaképpen egy civil hálózat, amely lehetővé teszi az iskolák, az önkormányzatok, az egyházközségek, a könyvtárak és az eMagyarország pontok bekapcsolódását, és ezen keresztül az emberek részvételét a közügyek intézésében, a közlekedési problémák, inf ormációk megtalálásában, az egymás közti kapcsolatok
