Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. december 6 (193. szám) - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
4152 Tisztelt Országgyűlés! Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, jelezzék, melyik ajánlásponthoz kívánnak hozzászólni. Megnyitom a részl etes vita első szakaszát az ajánlás 225., valamint a 3137. pontjaira. Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ, ötperces időkeretben. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én az általános vitában ezzel a benyújtott törvényjavaslattal meglehetősen elégedetlen voltam, ezért módosító indítványokat is készítettem, amelyek lényegében két kérdéskört érintenek, mind a kettő pénzbeli ellátási jellegű dolog. Az egyik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, amelyh ez benyújtottam azt a módosító indítványt, amelynek a tartalmát már megjelenítettem módosító indítványokban a költségvetésben is, egészen pontosan azt az indítványt, amiben a tárca is gondolkodik, hogy megemelje, de csak 2006tól, illetve differenciáltan e melje a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Az ajánlás 37. és a hatályba léptetést tekintve a 39. pontjaiban található ez a módosító indítvány. Arról van tehát szó, hogy azok számára, akik a gyermeküket egyedül nevelik, és jogosultak a rendszeres gyermek védelmi támogatásra, mert annyira alacsony az egy főre eső jövedelem, hogy ezt kaphatják, ott az ellátás összege ne az öregségi nyugdíjminimum legyen, hanem annak a 30 százaléka, merthogy az öregségi nyugdíjminimum 22 százaléka jár azoknak, akik családban nevelnek gyermeket, és 30 százalékot akartunk megállapítani közösen azoknak, akik egyedül nevelik a gyermeket. Őszintén szólva, én rettentően elégedetlen vagyok ezzel a 22 százalékos mértékkel is, amelyről mindannyian tudjuk, hogy idén 5100 forintot jelent , és jövőre is csak 6,3 százalékkal emelkedik ez az ellátás, ezért megfogalmaztam egy olyan javaslatot is, hogy a főszabály legyen legalább 25 százalék, a hatályba léptetést pedig elterveztem csúsztatottan. Én elégedett lennék, ha a gyermeket egyedül nevel ők számára a hatálybalépés meg tudna történni jövő év áprilisában, és akkor belenyugodnék, hogy a 25 százalékos ellátásra tehát a családban élő gyerekek számára csak 2006 januárjában kerülne sor. Igazából azért vagyok nagyonnagyon csalódott, mert a 2006r a vonatkozó elképzelést sem támogatta a tárca, tehát nem akarja elkötelezni magát most ennek a törvénymódosításnak a keretében 2006ra sem egy ilyen mértékű emeléshez. Az a baj, hogy a múlt héten már szavaztunk a költségvetésről, és minthogy ott a rendszer es gyermekvédelmi támogatás ilyen előrehozott emelésének az anyagi fedezetét nem teremtettük meg, nem látok rá sok reményt, hogy a törvény módosításán keresztül még változtatni lehessen rajta. Nem így a rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos javaslatai mmal, mert ezekhez változatlanul reményt fűzök, jóllehet a három javaslat közül egyet támogatott a tárca. Ez a három javaslat a következő. Az ajánlás 3. pontjában szereplő módosító indítványban azt fogalmaztam meg, hogy tényleg próbáljuk meg érzékelhetőbbe n bestoppolni azt a lyukat, amely jelenleg a segélyezési rendszerben benne van, olyan formában, hogy a jogi szabály egyéves intervallumot ír elő mint együttműködési kötelezettséget, és ez alatt az egy év alatt ne jár a rendszeres szociális segély. (20.50) A miniszter asszony is elmondta expozéjában is meg különböző nyilatkozataiban, hogy ez nem jól van így - általában ez a felvezetése annak módosításnak, ami most itt egy d) pontban bekerült a hatályos szövegbe , ha valaki éppen gyesről tér vissza vagy gyer meknevelési támogatásról, vagy ápolási díjról, akkor rájuk nem vonatkozik ez az egy év, hanem csak három hónap. Zárójelben jegyzem meg, hogy itt is keletkezik egy három hónapos ellátatlan intervallum, de belenyugodva ebbe, én változatlanul igazságtalannak tartom, hogy más csoportokra, amelyeket nem sorolunk fel a d) pontban nevesítve, továbbra is él ez az egyéves intervallum. Következésképp változatlanul úgy érezzük, hogy lyukas a szociális háló, hogy változatlanul vannak olyan csoportok, rétegek, amelyek t eljesen ellátás nélkül maradnak.
