Országgyűlési napló - 2004. évi őszi ülésszak
2004. november 15 (185. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2945 váltunk, lehetőség van európai uniós források bevonására is. Itt pedi g adott esetben szükség van az önrészek biztosítására. Több milliárd, több százmilliárd forint szükséges. A 20072013as nemzeti fejlesztési tervben akár 800 milliárd forintnyi többletbevétel is származhat az egészségügy számára európai uniós forrásból, ha az önrészt biztosítani tudjuk, ha ez megfelelő tőkevonzást jelent. Mi ebbe az irányba szeretnénk előrelépni, és ennek következtében azt mondjuk, hogy igen, szükség van a tőkebevonásra az egészségügyben. A tőkebevonásra igen a válaszunk, ennek következtébe n a népszavazás által föltett kérdésre csak nem lehet a válaszunk. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a tőkebevonás nem cél, csupán eszköz. Csupán eszköz lehet arra, hogy a mostani újszülötteknek ne kelljen azt mondanunk, hogy éveket kell várni a zokra a szolgáltatásokra, amelyeket az orvostudomány már lehetővé tesz. A válaszunk arra, hogy adott esetben az idősek még megérjék azt, hogy az egészségügy Magyarországon is lehetővé teszi számára azt a gyógyulást, amit az orvostudomány már biztosít számu kra. Így ezekre a kérdésekre a válaszunk igen, ugyanakkor a népszavazás által föltett kérdésre, akár csehovi módon, akár Karinthy fordításában, nemmel kell válaszolnunk. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszt er úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából: “Kórházak és privatizáció” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt K épviselőtársaim! Az iménti hozzászólások is mutatják, hogy erősödik, élesedik a vita a népszavazási kezdeményezés másik kérdését, az egészségügy jövőbeni sorsát illetően. És meg kell mondanom mindjárt az elején, hogy ahogy ez ilyenkor már lenni szokott, me gint megindulnak a hazug állítások, megint megindul a megalapozatlan ijesztgetés, megint megindul a választópolgárok félrevezetése. (14.10) Ott tartunk, mint az állampolgársági kérdésnél: belpolitikai okokból belpolitikai szkander folyik, az előbbi kérdésk örben a határon túli magyarok bőrére, ebben a kérdéskörben pedig a betegek, illetve az egészségüket megőrizni szándékozók bőrére. Van persze néhány kérdés, amiben egyetértés van a felek között: egyetértés van abban, hogy mindenki szeretne magasabb színvona lú egészségügyi ellátást, merthogy tudja, hogy ennyi pénzből, amennyi most van, ilyen színvonalú ellátás biztosítható, sőt lényegében ez a színvonal sem lenne biztosítható, ha az egészségügyben dolgozók sokszor áldozatos munkával nem javítanának azon a hel yzeten, amibe egyébként önhibájukon kívül, sokszor önhibájukon kívül kerülnek. Van egy másik egyetértés ebből következően, hogy több pénzre van szükség a magyar egészségügyben. De ebből fakadóan viszont van egy harmadik egyetértés is: senki nem akar több j árulékot fizetni, senki nem akar a saját büdzséje, pénztárcája terhére többet fizetni a magyar egészségügyre. Ebből viszont az következik, tisztelt képviselőtársaim, hogy a költségvetés nem tud több pénzt adni, mert nem tudja honnan elvenni. Amikor önök ol yanokat hallanak a másik oldalról, hogy több pénzt kell adni az egészségügynek, és ha mi majd jövünk, akkor majd mi több pénzt adunk, akkor tessenek - ha már Karinthy - Karinthynak arra a mondatára gondolni, hogy az állam, amit ígér, azt megtartja, ha pénz t ígér, azt is megtartja. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Erre tehát számítani igazán, tisztelt képviselőtársaim, nem lehet, éppen ezért megoldás a magánmegtakarítás, a magántőke bevonása az egészségügy sorsának rendezésé be. Aki ezzel nem hajlandó szembenézni, az egész egyszerűen hazudik mindenkinek, vagy több adót akar beszedni, vagy - mondjuk - a nyugdíjakat akarja megrövidíteni vagy a szociális ellátásokat, vagy az oktatásra, kultúrára fordítandó összegeket akarja csökk enteni. Azt gondolom, hogy ez nem járható út. A valótlan állításokat említettem. Elhangzik, hogy eladják a kórházakat, és bevásárlóközpont, szálloda lesz a helyén; szemenszedett hazugság, az önkormányzatok a törzsvagyonba tartozó
