Országgyűlési napló - 2004. évi tavaszi ülésszak
2004. május 18 (152. szám) - A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - NAGY KÁLMÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz):
3644 Tanácsa kiemelt jelentőséget tulajdonít ennek a kérdésnek, ugyanakkor Pest megye meg nem fejleszt; olyan helyzet alakulhat ki, amely mindenképpen elkerülendő. A másik hasonló kérdés a kommunális hulladék elhelyezésének kérdésköre. Nagyon jól t udjuk azt, hogy ezek túlnyúlnak a megye határain, akár Budapest határain vagy akár a megye határain. Kénytelenek az önkormányzatok egy nagyobb területi egységben gondolkodni, és ezek megint csak átnyúlnak a megyék határain. A legjellemzőbb példa a Dunakany ar esetében a turizmus. Itt meg kell álljunk egy kicsit, hiszen a törvény tervezete azt tartalmazza, hogy a megyei területfejlesztési tanácsok munkájában, sőt a régiós fejlesztési tanácsok munkájában sem vesznek részt a regionális idegenforgalmi bizottságo k, legalábbis a döntéshozatalból kimaradnak, tanácskozási joggal természetesen jelen lehetnek. Azonban tudnunk kell, hogy a Dunakanyar egy kiemelt idegenforgalmi régió volt, bár most nem annak nyilvánítja a jelenlegi jogszabály, de úgy gondolom, hogy kieme lt régió marad a jövőben is. Ennek tükrében mindenképpen fontos volna, hogy a regionális fejlesztési tanácsok munkájában a regionális idegenforgalmi bizottságok érdemben tudjanak részt venni. Ha területfejlesztésről beszélünk a Dunakanyarban, az óhatatlanu l idegenforgalommal is összefügg, és az idegenforgalom a mi álláspontunk szerint egy tágabban értelmezett területfejlesztés. Ennek tükrében, ha a regionális idegenforgalmi bizottságot, magyarul a szakmát kihagyjuk ebből a körből, akkor úgy gondolom, hogy s úlyos hibát vétünk. Ez a problémakör természetszerűleg nem csupán a Dunakanyart érinti, hanem az ország valamennyi térségét. A másik probléma pedig a központi régióban rejlik. Tudjuk jól, hogy Budapest és Pest megye alkotja ezt a régiót. Az elmúlt években többször is komoly erőfeszítések történtek a térségben arra vonatkozóan, hogy ez a központi régió váljon ketté, legyen önálló Budapestrégió, és legyen önálló központi régió Budapest nélkül. Úgy gondolom, hogy ha az európai uniós forrásokat kívánjuk megpál yázni, és már az első években is eredményeket kívánunk elérni, akkor mindenképpen támogatni kell a szétválás gondolatát. A főpolgármester úr, Demszky Gábor azt nyilatkozta néhány héttel ezelőtt, hogy Budapest nélkül a megye, az agglomeráció nem lehet meg. Én ezt természetesen elfogadom, hiszen nagyon sok igazság van ebben. Azonban azt is állítom és állítjuk sokan, hogy Pest megye és a térség nélkül sem létezhet Budapest. Hiszen például a budapesti ivóvízbázis nem Budapesten található, hanem a térségben, a S zentendrei- és a Csepelszigeteken találhatók a vízbázisok, és ez a vízbázis például erősen korlátozza a Szentendreiszigeten élők megélhetési lehetőségét, és ezzel kapcsolatban sajnálatos módon sem a kormányzat, sem a főváros nem partnere ennek a kis mini régiónak. A másik probléma ebből az együttélésből az, hogy Budapest nem járult hozzá, területileg legalábbis, az M0s körgyűrű építéséhez, hanem ezeket a kérdéseket a vidékre hárította át, és ennek az áldásos és kártékony hatását is a vidék élvezi. Ugyanil yen jellemző példa a kommunális hulladék elhelyezése. Megint csak nem Budapesten történik ennek az elhelyezése, hiszen Budapesten már nincsenek szabad területek, ezt tudjuk jól, hanem ezeket a problémákat is a környékre, a vidékre hárítja. Ugyanígy a zöldt erületek vonatkozásában Budapest teljes egészében fölélte már a zöldterületeit, és a budapesti emberek kijárnak a RáckeveiDunaágba, a Dunakanyarba, Gödöllő térségébe pihenni. Tehát úgy gondolom, hogy a régió nélkül sem lehet meg Budapest. Nyilvánvaló, ho gy ez kölcsönös. Éppen ezért rendkívül fontosnak tartanám azt, ha egy szorosabb együttműködés, de partneri és egyenlő jogú együttműködés alakulna ki a két régió között. Szeretném továbbá megemlíteni, hogy az elmúlt években nagyon komoly együttműködési szán dék nyilvánult meg a Dunakanyar térség önkormányzatai, polgármesterei részéről. Szerettük volna azt elérni, hogy egy önálló Dunakanyar területfejlesztési régió alakuljon ki, egy kiemelt régió, hiszen itt olyan értékek és lehetőségek vannak, amelyek ezt fel tétlenül alátámasztják és indokolják. Sajnálatos módon ezt a törekvést sem támogatja a kormány.
