Országgyűlési napló - 2003. évi téli rendkívüli ülésszak
2003. december 22 (120. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
90 megbízásából Szabó Árpád negyedmagával a paraszti követeléseket összegző p rogramot tett közzé. A később mezőberényi programként számon tartott dokumentumban követelték a titkos választójogot, a progresszív adózást, az ingyenes oktatást, a közigazgatás egyszerűsítését és óvatos földreformtörekvések mellett a kartellek megrendszab ályozását, bank- és uzsoratörvényt. A jó pillanatban kibocsátott program lendületet adott a kisgazda szervezkedésnek. Az 1930ban Békésen megalakult új párt tágabb vezetésének Szabó Árpád aktív tagja lett. Az 1945ös kisgazdapárti választási győzelmet köve tően képviselői mandátumot szerzett, ezután egymást követték a magas pozíciók. 1946 őszén a párt frakciójának vezetőjévé nevezték ki, 1947 júliusában - Varga Béla emigrálása után - a Nemzetgyűlés elnökévé választották. Az 1947es választások után földművel ésügyi miniszter lett. A dátumok jelzik, milyen különös, egyben súlyos erkölcsi dilemmát jelentő helyzetbe jutott: miközben személyes pályája mind magasabbra ívelt, pártjának ereje és befolyása egyenes arányban csökkent. Ő valóban korrekten együtt akart mű ködni a baloldali pártokkal, szükségesnek tartotta a tulajdonviszonyok átalakítását, ugyanakkor a polgári szabadságjogok mellett mindig határozottan kiállt. Nemzetgyűlési székfoglaló beszédében a szabadságjogok fanatikusának nevezte önmagát. Életének utols ó szakasza ebben a tragikus kettős szorításban telt: miniszterként, pártvezetőként folyamatos és gyakran eredménytelen védekezésre kényszerült a teljes hatalomátvételre készülő kommunistákkal szemben. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási idő keret leteltét jelzi.) Egy kis türelmet kérek. Alighanem az állandó szorongattatásnak is szerepe volt abban, hogy nem sokkal miniszterré történt kinevezése után gyógyíthatatlan betegség támadta meg. 1948. július 31én hunyt el. Mezőberényi temetése nemcsak a személye iránti tisztelet és szeretet átütő megnyilvánulása volt, hanem az általa képviselt eszmék melletti csendes, nagy demonstráció is. Emléke lakhelyén ma is eleven, szobra ott áll egykori iskolája előtt. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraib an.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. A kormány részéről kíváne valaki reagálni? (Nincs jelentkező.) Nem. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Homa János képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót öt percben. HOMA JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtár saim! A modern demokráciák korában a médiaviszonyok kiegyensúlyozottságának különösen fontos szerepe van, hiszen a politikai versengés döntő része a sajtó, a média keretei között zajlik. A választópolgár ennek alapján tud dönteni, melyik politikai erőt tám ogatja. A politológusok úgy vélik, aki a médiában nem nyeri meg a versenyt, az a valóságban sem képes győzni. Ezért is lényeges, hogy az egyes politikai erők a maguk valóságos társadalmi súlyuk szerint kapjanak teret a médiában, mert ez ma már a demokrácia tartalmi működésének alapfeltételévé vált. Nem véletlen, hogy a német alkotmánybíróság 1986ban határozatot hozott, mely a médiaviszonyok politikai erőviszonyok szerinti kiegyensúlyozottságának követelményét alkotmányos rangra emelte. Nos, ez Európa, ahov á mi is törekszünk. De mi jellemző a mai magyar viszonyokra? Az ORTT műsorelemző szolgálata nemrég tette közzé elemzését a júniusi, júliusi és augusztusi hírműsorokról. A tartalomelemzésből kitűnik, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint a közszo lgáltatást is végző kereskedelmi médiumok többségében az ellenzék szereplése általában elmarad a francia mintán alapuló egyharmad aránytól, hogy az angol BBC feles gyakorlatát most ne is említsük. Most pedig nézzük a tényeket! Amíg júniusban az ellenzék me gszólalása 30 százalékos volt az MTV híradójában, addig ez az arány 25 százalékra módosult augusztusra. A TV2nél júniusban még
