Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 6 (236. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
2298 befizetett összegekkel nem gazdálkodott okosan, azt nem gyarapította, hanem felélte. Végül már odáig jutott a dolog, hogy a munkanélküliség emelkedésével az aktív munkát végzők által befizetett járulék már csak nehezen tudta fedezni az egyre nagyobb számú nyugdíjas ellátását. Az Országgyűlés által 1997ben elfogadott nyugdíjreform e kérdé st felemásan úgy oldotta meg, hogy annak vesztesei a nyugdíjasok voltak, azok a nyugdíjasok, akiknek érdekében a nyugdíjreform készült. A nyugdíjasok társadalmi megítélése kedvezőtlenül alakult. A fiatalabb korosztályokban olyan vélemény is napvilágot láto tt, hogy a nyugdíjasokat az aktív dolgozóknak kell tulajdonképpen eltartaniuk, vagyis ők a társadalom nyakán élnek. Azt azonban senki nem veszi figyelembe, hogy ők, a nyugdíjasok voltak azok, akik áldozatkész munkájukkal létrehozták mindazok alapját, ami m ost van. A nyugdíjasok már jó előre kifizették és meghitelezték az államnak a nyugdíjukat, hogy időskorukban emberhez méltóan tudjanak megélni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerint megállapításra kerülő nyugdíjak ös szege sajnos nem képes lépést tartani a növekvő inflációval és az árak drasztikus emelkedésével, a kormány legnagyobb jóakarata ellenére sem. Az ellátás alsó határát a minimálnyugdíj jelenti, amelynek összegét a kormány évenként állapítja meg. Ez az összeg 1999ben 15 350 forint, 2000ben 16 600 forint, míg 2001ben 18 310 forint volt. Tisztelt Országgyűlés, 18 310 forintból nem lehet emberhez méltóan megélni! Nyomorogva, reszketve kell élni azoknak a nyugdíjas honfitársainknak, akiknek a minimálnyugdíjat v agy a minimálnyugdíjhoz megközelítő összeget hoz havonta a postás. Érdemes tehát összehasonlítani a minimálbér és a minimálnyugdíjak emelkedésének ütemét, és láthatjuk, hogy amíg a minimálbér jelentősen emelkedett azzal, hogy 40 ezer forintban, majd 50 eze r forintban került megállapításra, addig a minimálnyugdíj emelkedésének üteme nem lépi át a 2000 forint/éves összeget. Úgy érzem, képviselőtársaim, hogy ez a helyzet nem méltányos, sőt méltánytalan. Ez ellen fel kell emelni a szavamat, és fel kell hívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy dolgozzanak ki megoldást, hogy a minimálnyugdíjak mindenkor legalább a minimálbérek arányában emelkedjenek. Nagyon szeretném, hogy a nyugdíjasok érdekében meg tudjam nyerni az összes parlamenti párt támogatását, hogy közöse n megoldjuk ezt a halasztást nem tűrő problémát. Ennek érdekében hatpárti egyeztető tárgyalást kezdeményeztem, amellyel kapcsolatos leveleimet már az illetékes pártelnököknek el is küldtem. Köszönöm a szót, elnök úr. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem a kormány képviselőjét... - illetve nem kérdezem meg, mert nincs itt senki. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Homa János képviselő úr, a Fidesz képviselője: "Az ellenzék felelőssége a médiakérdésben" címmel. A képviselő urat illeti a szó, ö tperces időkeretben. HOMA JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül szóba: a médiatörvény jogharmonizációs módosítása nélkül nem léphetünk be az Európai Unióba. Ugyanakkor sokan elhallgatj ák az igazságot, azt, hogy a médiatörvény jogharmonizációs módosítása egyszer már a képviselők elé került, de éppen az ellenzék volt az, amely elutasította a törvény elfogadását. De kezdjük az elején! Amikor a parlament 1996ban elfogadta a médiatörvényt, olyan szabály született, amelynek alkotásakor szőnyeg alá söpörtek egy sor problémát, amelyek megoldhatóak lettek volna. Nem tették, s ez oda vezetett, hogy mára ez a jogszabály száz sebből vérzik. Még ennél is nagyobb baj, hogy a törvény kétharmados, poli tikai csaták középpontjában áll, minden ezzel kapcsolatos megnyilvánulás vihart vált ki. Pedig ez a kormányzati ciklus úgy kezdődött, hogy nem lesznek médiaügyek. A kulturális és sajtóbizottság fideszes elnöke minden, médiakérdésben kompetens intézmény és személy véleményét kikérte arról, hogy mit kell megváltoztatni a médiatörvényben, de
