Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 6 (191. szám) - Molnár László (független) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Figyeljünk a Dunára is, miniszter úr! Mit hoz a Duna vize Szlovákiából?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - MOLNÁR LÁSZLÓ (független):
792 Úgyhogy kérem az államtitk ár urat, ha addig a szükséges információkat össze tudja gyűjteni, akkor erről egy hiteles tájékoztatást adjon az Országgyűlésnek és az ország közvéleményének. Előre is köszönöm a megértésüket. Addig is folytatjuk az interpellációk tárgyalását. Molnár László (független) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Figyeljünk a Dunára is, miniszter úr! Mit hoz a Duna vize Szlovákiából?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Molnár László, független képviselő, interpellációt nyújtott b e a közlekedési és vízügyi miniszterhez, "Figyeljünk a Dunára is, miniszter úr! Mit hoz a Duna vize Szlovákiából?" címmel. Molnár László képviselő urat illeti a szó. MOLNÁR LÁSZLÓ (független) : Tisztelt Államtitkár Úr! Európai szemmel nézve is példá tlan méretű tiszai ciánszennyeződés hívta fel szinte az egész ország és a világ figyelmét arra, hogy egy olyan ország, mint hazánk, amely a Kárpátmedence makroökoszisztémarendszerének közepén helyezkedik el, mennyire sérülékeny, és milyen nagy mértékben függ a szomszédos országokban működő ipari és mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek környezetet károsító magatartásától. Folyóvizeink több mint 90 százaléka Trianon óta a határainkon túlról, a szomszédos országokból érkezik. Innen jön a vizeinket és környezetünket jelentős mértékben károsító szerves és szervetlen eredetű szennyeződések döntő többsége. Fontos tudni, hogy a Tisza vízgyűjtőrendszerén honnan és milyen szennyeződés érkezik Magyarországra. Amikor azonban a Tisza vízgyűjtőren dszerének vízminőségét, károsodását vizsgáljuk, nem szabad megfeledkeznünk, hogy hazánkban van még egy másik nagy folyó, a Duna, amelynek megfelelő vízminősége főleg Budapest és környezetének ivóvízellátása szempontjából fontos. A Tisza után nézzük meg teh át, hogy vajon mit hoz a Duna vize! Az tény ugyanis, hogy a Szlovákiából érkező és Dunába ömlő mellékfolyók mindegyikének vízgyűjtő területén súlyos potenciális vízszennyező ipari objektumok vannak, ilyenek a Vág mentén a rózsahegyi papírgyár, a vágveszter cei és dubnicai nehézgépipari gyárak. A Garam gyakorlatilag halott víz, mert a közelében működő alumíniumgyár nemcsak a folyó vizét, de már a környék talajvizét is szulfát- és klórszármazékokkal fertőzte meg. A Duna legnagyobb szennyezője Pozsony városa és környezetének ipari üzemei. Az tény, hogy a szlovákmagyar vízügyi egyezmény keretében létrehozott vízmegfigyelő rendszert az elmúlt évben korszerűsítették, még kérdés az, hogy ez a korszerűsítés milyen mértékben történt meg. Folyamatose a figyelőszolgál at, képese a tiszaihoz hasonló, időben kiszámíthatatlan, ugyanakkor sajnos törvényszerűen bekövetkező, a Dunán lezúduló hirtelen, robbanásszerű vízszennyeződési katasztrófa azonnali jelzésére? Ennek jelentősége azért is nagy, mert ismeretes, hogy Budapest egésze és az agglomeráció életének nagy része a Dunából parti szűrésű kutakból kapja a teljes ivóvízszükségletét. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Államtitkár Úr! Felkészülte a vízügyi szervezet és a fő város egy ilyen hirtelen katasztrófa elhárítására? Tudjae biztosítani más módon - akár több napon keresztül is - a lakosság ivóvízzel történő ellátását, mint például ahogy ez a tiszai katasztrófa esetén Szolnoknál szükséges volt? Vane, készülte egyedi e lhárítási terv a különböző típusú nehézfémek, cianidok, nagy mennyiségű szulfátvegyületek és szerves vegyszerek, kőolajszármazékok koncentrált formában
