Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. május 23 (142. szám) - Dr. Lotz Károly (SZDSZ) - miniszterelnökhöz - "Tudja-e a kormány, hogy mit kíván tenni a csepeli HÉV-vel?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2953 nem vesznek fel a gazdák, be lehetnee forgatni ennek a tevékenységnek a javára, illetőleg esetleg a földalapú támogatással ki lehetnee váltani ezt az egyébként is nehezen befolyó és sokszor kifogásolt kötelezettséget. Ugyanilyen gondot jelentett még az alpári nyári gát átvágása az árvíz kapcsán. Itt tulajdonképpen 1520 évenként ezt meg kell tenni, amikor a vízszint hét méter fölé emelkedik, és így a legjobb aranykoronájú területek kerülnek víz alá. Egyfajta, vízügyi s zaknyelven úgynevezett surranó kiépítése jelentene végleges megoldást, és a gazdák érdekében erre mindenképpen nagy szükség lenne. A magam részéről nagy előrelépést látok, de vannak még más területek is - például a nagyréti csatornarendszer , amibe most n em akarok belebonyolódni, hiszen ismerem a tárca nehézségeit is. Várom a miniszter úr megtisztelő válaszát. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére dr. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr válaszol. Miniszter úr, öné a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a kérdést, köszönöm a szót. Úgy gondolom, igen tisztelt képviselőtársam, mindenki előtt ismert, hogy Magyarország vízrajzi gondjai ma megoldatl anok, ami abból a tényből fakad, hogy az egykor egy ország fennhatósága alá tartozó kérdéskör ma négy ország fennhatósága alá tartozik. Ezen belül a vízügy kérdései részben a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz, részben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, részben a Belügyminisztériumhoz tartoznak. Nem tartottuk kielégítőnek e kérdések jogszabályi rendezését, ezért kezdeményeztük, hogy a víztársulatokra vonatkozó törvényes rendelkezések és egyáltalán az egész vízgazdálkodásr a vonatkozó törvényes előírások megváltoztatására sor kerüljön. Az indítványunkat előterjesztettük, 1999 második felében az Országgyűlés napirendjére is került volna ez a kérdés, de végül is a KHVM nem terjesztette elő ezt a törvénymódosítási javaslatot. E bben az évben újra kezdeményeztük ennek a kérdéskörnek a jogszabályi változtatását, útnak indítottuk ezt a kérdéskört; hogy ténylegesen mi lesz az új vezetés álláspontja ebben az ügyben, ma még nem lehet tudni. A felrobbantott nyári gáttal kapcsolatban elm ondhatom, hogy arra mindenképpen sort kellett keríteni 1998. november 23án, különben veszélyeztette volna a lakosság biztonságát. (16.50) A helyreállításra a KHVM 25 millió forintot fordított volna, de végül is a gazdák nem tudták vállalni a rájuk eső rés z kifizetését (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , így elmaradt a mai napig. Rendezni kell ezt a kérdést, egyetértek önnel ebben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Dr. Lotz Károly ( SZDSZ) - miniszterelnökhöz - "Tudjae a kormány, hogy mit kíván tenni a csepeli HÉVvel?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Lotz Károly, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek: "Tudjae a kormány, hogy mit kíván tenni a csepeli HÉVvel?" címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező közlekedési, hírközlési és vízügyi t árca képviseletében az államtitkár úr válaszol. Öné a szó, képviselő úr.
