Országgyűlési napló - 2000. évi tavaszi ülésszak
2000. február 10 (119. szám) - A vízi közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
460 kormányzatot (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , akik nem mulaszto tták el az elmúlt négy évben a bírálatot! Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra kért lehetőséget Lentner Csaba úr, a MIÉP képviselője. Megadom a szót. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy törvényja vaslat általános vitájakor nem tartom szerencsésnek azt, hogyha arról vitatkozunk, hogy az előző kormány vagy az azt megelőző kormány mit tett vagy mit nem tett meg. Való igaz, hogy a magyar tengerjáró hajóknak a zömét 1990 és '94 között értékesítették. Ne m állítom azt, hogy az előző kormányzati ciklusban nem volt hajóértékesítés, de a '9094es időszakhoz képest elenyésző. Azonban az a körülmény, hogy az orosz államadósság keretében idáig átvett két folyamitengerjárót, a Pannon Rivert és a Pannon Seat a kormányzat jóváhagyásával néhány hónappal ezelőtt értékesítették, már elgondolkodtató. Különböző szakmai fórumokon, sajtótájékoztatón, parlamenti felszólalásban felhívtam a figyelmet arra, hogy az orosz államadósság keretében beszerzett említett két hajóna k olyan adósságtörlesztési részletei vannak, annyira előnytelen feltételekkel rendelkeznek, hogy ha nem történik hathatós kormányzati segítség, egy állami gazdaságpolitikai beavatkozás, akkor ezek a hajók, úgymond, elvesznek. Ez megtörtént: a Pannon Rivert és a Pannon Seat értékesítették. Azonban a probléma most már nem a tengerjáróhajóértékesítéseken van, hanem a legutolsó információnk szerint a csepeli szabadkikötőnek is olyan jelzáloghitelterhe van, amit a Mahart nem tud kigazdálkodni! Ha nem törleszt a hitelt folyósító banknak a Mahart, akkor a jelzáloghitel fejében a csepeli szabadkikötőt is le fogják foglalni, tehát az is el fog veszni! A csepeli szabadkikötő egy része, egy 44 hektáros terület jelenleg már értékesítés alatt áll, a fővárosi önkormány zat jelentkezne mint potenciális vevő a csepeli szabadkikötő egy részére; egy nagyon értékes kereskedelmi területről van szó, és ezt a Mahart tízezer forintos áron, jelképes áron akarja eladni. Tehát, miniszter úr, a vagyonfelélés folyik ennél a fontos köz lekedési vállalatnál! Ez egy monopolcég, monopolvállalat. Jóllehet az elmúlt időben a balatoni hajózás, a tiszai hajózás különböző kft.kre bomlott, de maga a Mahart, az anyacég száz százalékban állami tulajdonban van a rendelkezésemre álló információk sze rint. Én a fő aggályt ennek a törvényjavaslatnak a vitájakor nemcsak ott látom, hogy ami volt, az elveszik, veszőfélben van, hanem ott látom a problémát, hogy az elmúlt években az Orbánkormánynak volt egy határozott külpolitikai orientációja. Ez a külpoli tikai orientáció Albániát, Szlovéniát és Horvátországot is felölelte, tehát olyan országokat, amelyek tengerparttal rendelkeznek és tengeri kikötőkkel rendelkeznek. Ha adott egy jó diplomáciai kapcsolat ezen balkáni országokkal, akkor nem értem azt, hogy a közlekedési tárca miért nem törekszik ezen lehetőségek kihasználására! Miért nem törekszik arra, hogy az exportimport orientált, egyszóval külgazdaságorientált magyar gazdaság legolcsóbb szállítási lehetőségeit a magyar gazdaság érdekébe állítsa? Tehát a legolcsóbb szállítási lehetőség a vízi közlekedés. A vízi közlekedés istenigazából úgy a legolcsóbb, hogyha olyan hajókkal bonyolítjuk le ezen szállításokat, amelyek állami tulajdonban vannak, magyar tulajdonban vannak. Nyilván ha a nemzeti hajóstársaság okat felvásárolják különböző külföldi nagy hajóstársaságok, akkor egy idő után a külföldi hajótulajdonosok a magyar termékek szállítására, exportjára, importjára bizonyos korlátozásokat vezethetnek be. Egy idegen hajóstársaságnak különösebben nem érdeke az , hogy Magyarországra idejében vetőmagvakat szállítson, nem érdeke az, hogy időben bejöjjön a szója; nem érdeke az, hogy a magyar termékek
