Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
8611 mindig elemi erejű megmozdulásokhoz - már a Habsburguralom idején , amikor az uralkodók kétségbe akarták vonni protestáns al attvalók közjogi szerepét. A Szent Korona eszméje már akkor sem volt alkalmas vallási kirekesztésre. Nemzeti kirekesztésről szó sem lehetett. Aki ilyet állít, az belenézhetne olykorolykor Liptó vagy Trencsény megye nemesi közgyűléseinek a jegyzőkönyveibe, Kassa, Késmárk vagy Lőcse városok tanácsainak a határozataiba. (18.40) A mai kor, ez az évszázad igazolhatóan intoleránsabb volt az itt élő kisebbségekkel szemben, mint a Szent Korona évszázadai! Olyan vádakat is megfogalmaztak a napokban a televízió nyil vánossága előtt, hogy a Szent Korona a feudalizmus, a jobbágyság kirekesztésének a szimbóluma. Ez körülbelül olyan történelmietlen szemlélet, mintha a brit uralkodók szemére hánynánk azt, hogy elődeik lefejeztették a feleségeiket, vagy ha a spanyol bíróság okat ma az inkvizíciós ítéleteket szimbolizáló intézményeknek tekintenénk. Mélységesen igazságtalan ez a sommás ítélet - és még csak nem is igaz! Minden intézményt a maga korához kell viszonyítani, s egy ilyen viszonyítás a Szent Korona előnyére válik. Elő ször csak a király, a főrendek és az egyház közötti hatalommegosztás jelképe volt 1400 körül, de az 1500as évek közepétől már a köznemesek és a városi polgárok is részesei voltak a Szent Korona törvényhozó és végrehajtó hatalmának. A jobbágyok a feudális kor gondolkodásának megfelelően nem részesülhettek a hatalomból (Dr. Kiss Gábor: Így van!) , de igenis részesültek a Szent Korona védelméből. Háborús veszély esetén a nemességnek kötelessége volt a hadba vonulás, és a török elleni felszabadító háborúk idejé ből sok perirat tanúsítja, hogy sok nemes eltagadta a nemességét, csak hogy elkerülje a
