Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - Rozgonyi Ernő (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Az 1999. évi monetáris politikai irányelvek és költségvetési politika" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ROZGONYI ERNŐ (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
1938 források szűkülésével, sőt e források még ilyen esetben is növekedhetnek, például ha a gazdasági teljesítmény nő, például hogyha az államháztartás hatékonyabban fog működni, vagy pedig a z újraelosztás belső arányai módosulnak. Arra a konkrét kérdésre, miszerint komolyan gondoljáke a pénzügyi tárca vezetői, hogy ez a költségvetés túl bő, lötyögős, feltétlenül szűkíteni kell, válaszom az, hogy természetesen ezt a Pénzügyminisztérium, de má s felelős kormányszervek képviselői sem állították. Az újraelosztás mértékének csökkentése nem öncélú, illetve nem valamilyen, pontosabban meg nem határozott csoport érdeke miatt történik. Az újraelosztás mértéke, ha komolyan vesszük, hogy stabil, egyensúl yi problémáktól mentes gazdaságot akarunk, szorosan összefügg a centralizáció, vagyis az állami bevételek alakulásával. (14.40) Márpedig határozott álláspontunk, hogy a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeinek bővítése érdekében a bérből és fizetésből élő állampolgárok, valamint a vállalkozók közterheit csökkenteni kell. Ez a célja a kormányzat adó- és járulékreformjának, ami szükségképpen a költségvetés bevételeinek a nemzeti össztermékhez viszonyított csökkentésével, csökkenésével, azaz az úgynevezett jöv edelemcentralizáció csökkenésével jár. A magyar költségvetés bevételeinek biztosításához jelenleg körülbelül 42 százalékos jövedelemcentralizációt hajt végre, azaz a nemzeti össztermék minden forintjából 42 fillér az államkasszába megy. Ezt a centralizáció t az adók és bérjárulékok mérséklésével igenis csökkenteni szeretnénk, mégpedig évi 12 százalékpontos mértékben. Ennek pedig az egyensúly miatt is együtt kell járnia az újraelosztás, vagyis a kiadások bruttó hazai termékhez mért arányának csökkentésével. Ugyanakkor a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy bevételeinek e viszonylagos csökkenése ne jelentse azt, hogy az állami feladatokat a jövőben az eddiginél kevésbé tudjuk teljesíteni. Ellenkezőleg! Úgy véljük, hogy az állami feladatok tisztessége s teljesítése nem az újraelosztás növelését, hanem az államháztartás újfajta működését, az éves költségvetésnek a bázisszemlélettől a feladatcentrikus irányba történő elmozdítását követeli meg. Ennek érdekében több fontos kezdeményezésünk van ettől az évtő l folyamatban, többek között a központi költségvetés intézményi rendszerének az átvilágítása kezdődött el. Újra kívánjuk szabályozni ezt a kört, mert úgy gondoljuk - egyetértve önökkel , hogy valóban még mindig túlzó és pazarló ez a kör. Képviselő úrnak a rra a kérdésére válaszolva, hogy miért nem tárgyalja meg az Országgyűlés egésze a monetáris irányelveket, el kell mondanom, mint mindig, most is be lettek nyújtva ezek az irányelvek a költségvetési és a gazdasági bizottság elé. Ezek a bizottságok bármikor javasolhatják a parlamentnek, hogy ezeket plenáris ülésen a tisztelt Ház vitassa meg. Kérem tisztelt képviselő urat és a tisztelt Házat a válaszom elfogadására. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem az interpelláló képvisel őt, elfogadjae a választ. ROZGONYI ERNŐ (MIÉP) : Államtitkár Úr! A költségvetés bevételének több mint egyharmadát az adósságszolgálat kamatrésze viszi el ebben az országban. Ezenkívül minden évben gondoskodnak arról, hogy bankkonszolidációk meg egyéb jogcí meken lehetőleg minden oldalról megcsapolják a költségvetést. Tény - nem lehet rajta vitatkozni , hogy a magyar költségvetés évek óta a legalapvetőbb feladatainak sem tud eleget tenni. Emellett azt előirányozni, hogy a költségvetés szerepe csökkenjen az ú jraelosztásban, az bűn a nemzet ellen. Nem tudom elfogadni a válaszát! (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpelláló képviselő nem fogadta el az államtitkár válaszát. Megkérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazza nak! (Szavazás.)
