Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. szeptember 22 (12. szám) - Podolák György (MSZP) és Molnár László (FKGP) - a gazdasági miniszterhez - "Van-e megoldás a Csepeli Csőgyár és dolgozóinak megmentésére?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
411 A tények szerint - mint ahogy két héttel ezelőtt már ismertettem önökkel - a melegen hengerelt acélcsövek értékesítési lehetőségei korlátozottak. A csőgyár százezer tonnás termelési kapacitásának jelenleg minte gy egynegyedét használja ki. Tájékoztatottam továbbá a tisztelt Házat részletesen arról is, hogy az elmúlt években közel másfél milliárd forint állami támogatásban részesült a csőgyár. (15.30) Nem fogadható el tehát az az észrevétel, hogy a gyár bezárása a Gazdasági Minisztérium szerint mindössze egy piactechnikai kérdés. Az előzőekben elmondottakból kitűnik, hogy a cég versenyképesen csak folyamatos állami támogatás mellett tud működni. Ezt a helyzetet pedig nem lehet fenntartani. A képviselő urak kifogáso lják, hogy a csőgyár '96os alapításakor csak 6 millió forint készpénzt és 150 millió értékű készletet kapott. Ez az állítás nem helytálló. A Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Rt. '96 januárjában három társaságot alapított: a Csepeli Csőgyár Részvénytársaságot, a Csepeli Precíziós Csőgyártó Kft.t és a Csepeli Acélcső Kft.t. Az alapítással összefüggésben az ÁPV Rt. kölcsönszerződés keretében 609 millió áfafinanszírozási kölcsönt nyújtott, illetve kezességet vállalt 450 millió forint forgóeszközfinanszírozási hitel felvételéhez. A hitelt a Csepeli Csőgyár Vagyonkezelő Rt. alapvetően a Csepeli Csőgyár Rt. részére történő alapanyagvásárlásokra fordította. A dolgozók jogos munkabérének kifizetésére vonatkozó kérdésükre válaszolva elmondhatom, hogy az ÁPV Rt. szep tember 17ei ülésén megerősítette, hogy a szeptember 1jéig esedékes, de még ki nem fizetett 2,5 havi nettó munkabérére 108 millió forint összegben tulajdonosi kölcsönt nyújt. Az összeg átutalásáról az ÁPV Rt. gondoskodott, azt a mai napon a csőgyár dolgoz óinak kifizették. A dolgozók tehát megkapták a szeptember 1jéig esedékes munkabérüket. A kifizetést követő munkásgyűlésen 315 fő aláírásával is megerősítetten megfogalmazta további, a gazdasági realitásokat figyelembe vevő szándékait. Ezen szándékokat fig yelembe vesszük, a dolgozók által feltett kérdésekre választ fogunk adni. Kérem a képviselő urakat és az Országgyűlést, hogy a válaszomat szíveskedjenek elfogadni! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Megköszönöm áll amtitkár úr válaszát. Megkérdezem Molnár László képviselő urat, hogy elfogadjáke a képviselő urak az államtitkár úr válaszát. MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Számomra a Csepeli Csőgyár munkásai , de bármely magyar munkás, paraszt vagy vállalkozó életkörülményeinek rosszabbodása, munkájának elvesztése több, mint egyszerű pártpolitikai vagy szövetségpolitikai ügy. Különösen akkor, ha mindenki tudja, hogy a Csepeli Csőgyár és munkásai kilátástalan h elyzetbe kerülésének oka, hogy a rendszerváltás után kialakult problémákat az előző két kormány nem megfelelően kezelte. A csőgyári probléma is az egyik gyakorlati példája a sok ránk hagyott, meg nem oldott gondnak. A Fideszkisgazda polgári kormány legfon tosabb feladata, hogy az örökölt kényszerhelyzeteket és gondokat megoldja. Nem nézhetjük tétlenül a Csepeli Csőgyár 750 munkásának kilátástalan helyzetét. A magyar munkahelyek és a piacok védelme minden állampolgár alapvető kötelessége. A mi kormányunknak olyan megoldást kell kidolgoznia, hogy a Csepeli Csőgyár, az ország egyetlen varrat nélküli csőgyára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) újra tudjon termelni. E gyár esetleges végleges bezárása kellemetlen helyzetbe hoz na több csepeli gyárat és üzemet, további munkahelyek szűnnének meg abban a kerületben (Az elnök ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) , ahol a legmagasabb a nyilvántartott munkanélküliek száma. ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
