Országgyűlési napló - 1998. évi őszi ülésszak
1998. november 4 (24. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1997. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék ehhez kapcsolódó jelentése általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ROZGONYI ERNŐ, a MIÉP
1566 alultervezettek voltak. Bár az évközi pótköltségvetés az eredeti 3 milliárd 846 millió forint tervezett hiányt több mint tízszeresére emelte, a "teljesítés" ez utóbbit is 37 százalékkal meghaladta. Az igen jelentős hiányért a járulék mértéké nek 3 százalékpontos csökkenésén kívül a két alap közötti úgynevezett keresztfinanszírozás megszüntetése, valamint a nem biztosítottak ellátásának fedezetéül szolgáló állami járulékfizetés megvonása tehető felelőssé az előterjesztő szerint. (11.30) Mindhár om, bevételt csökkentő tétel azonban előre tervezhető volt, sőt a járulék mértékének csökkenése ellenére a bevételek 1996hoz képest 5 százalékkal nőttek. A költségvetés felborulásának okait tehát máshol kell keresnünk. Ezek közül csupán néhányat kívánok e mlíteni. A bevételeket az úgynevezett egészségügyi hozzájárulás bevezetésével kívánták növelni. Az eredetileg tervezett közel 98 milliárd forint bevételből 26 százalékkal kevesebb, majdnem 72 milliárd realizálódott. Igaz, ez utóbbi némiképpen meghaladta a módosított előirányzatot. A gyógyszertámogatásra valamivel több mint 85 milliárd forint volt az eredeti előirányzat, amely alig több mint 1 milliárddal haladta meg az előző évit. A végső ráfordítás több mint 100 milliárd volt, amely a módosított előirányza tot is 6,6 milliárd forinttal haladta meg. A kincstári egységes számla igénybevétel miatti kamatkiadás rovatban 3 milliárd 306 millió forint szerepel az eredetileg tervezett 20 millióval szemben. Az úgynevezett kórházbezárási törvény nem csupán szakmailag bukott meg, hanem a várt megtakarítást sem realizálta. Itt az eredeti tervezethez képest a kiadási többlet közel 6 milliárd forint volt. Összegezve: az Egészségbiztosítási Alap 1997. évi költségvetési mérlegének mind a bevételi, mind a kiadási oldalán elvé tve találunk olyan tételt, amelyben a teljesítés az eredeti előirányzatnak megfelelően történt volna. A pótköltségvetés 15,2 milliárd forinttal csökkentette az Alap bevételeit, valamint 21,6 milliárd forinttal növelte kiadásait, vagyis a hiány összegét 40, 7 milliárd forintban határozta meg. A ténylegesen létrejött hiány - mint azt már a bevezetőben is említettem - a pótköltségvetést is 15 milliárd forinttal haladta meg. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében annak reményében javasolom elfogadás ra a törvénytervezetet, hogy a jelenlegi kormányzat levonja a megfelelő következtetéseket a társadalombiztosítási alapok idei költségvetése tárgyalásakor a jelen zárszámadás hibáiból. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK ( dr. Szili Katalin) : Megköszönöm, képviselő úr, s megadom a szót Rozgonyi Ernő képviselő úrnak, a MIÉPképviselőcsoport vezérszónokának. Képviselő úr, önt illeti a szó. ROZGONYI ERNŐ , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tiszt elt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Ismét egy 1997. évi pénzügyi beszámolót van módunk tárgyalni, most a társadalombiztosításét. Tulajdonképpen egy érdekes olvasmány, és tanulságos. Az indokolás is kitűnően eleget tesz a formális elemzés összes iskolá ban tanult követelményének. A bevételek és kiadások tervezettől való eltérésének okai, a hatások számszerűsítése, mondhatni, klasszikusan skolasztikus. Elnézést kérek természetesen ezért a megjegyzésért, hiszen tudom, hogy ennek így kell lennie, valóban ne m akartam ezzel senkit megbántani - de ez így van. A képviselő tehát bajban van, mihez is szóljon hozzá, hiszen az adatok tények, amelyek tudvalevőleg makacs dolgok, amikről pedig nincsenek adatok, azoknak - minden bizonnyal - az ügy lényege szempontjából nincs jelentőségük. Nos, ilyenkor van kiemelt szerepe annak, hogy elvileg
