Országgyűlési napló - 1997. évi őszi ülésszak
1997. október 13 (308. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BOROSS PÉTER (MDF):
1485 prioritásaival, és ezen keresztül pedig hosszú távon hátráltathatja az ország fejlődését. (Az elnök a csengő megkocog tatásával jelzi az időkeret lejártát.) Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Boross Péter frakcióvezetőhelyettes úr, MDF. Me gadom a szót. DR. BOROSS PÉTER (MDF) : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gondolom, senkit nem lepett meg, hogy a köztársasági elnök úr az elmúlt héten kiírta a népszavazás időpontját - nem is lehetett ez meglepő. Csatlakozván vagy félig csatlakozván. .. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiban.) az előttem szólókhoz, én most nem alkotmányossági és nem jogrendi kérdésekkel kívánok foglalkozni, hisz rövidebb mint két óra múlva megtudjuk az Alkotmánybíróság álláspontját, és gondolom, azt követően lesz cé lszerű ezt elemezni. (Dr. Torgyán József: Nem lehet kétséges: mi nyerünk!) Azonban politikatörténeti szempontból és a politikai logika mentén talán érdemes némi kronológiát felmutatni, hogy mi is történt ezekben a kérdé sekben, hogy jutottunk el idáig, mostanáig, ahová eljutottunk. A miniszterelnök úr már a Némethkormány tagjaként felvetette a NATObelépés kérdését, és 1991ben itt a parlamentben is - ellenzéki pártvezetőként - javasolta, hogy kérjük felvételünket a NATOba. Szólt ez természetesen a kormánynak és a parlamentnek - tudta a felszólaló is, tudta a kormány is, hogy ez nem kérvény kérdése. Úgy fogtuk és foghattuk fel, hogy ez egy politikai demonstráció, leszámolás a múlttal, egyfajta elkötelezettség Nyugat felé , ez nem hátrányos a magyar politikai összhangzattan szempontjából. Népszavazás gondolata fel sem merült. 1994ben ehhez képest az MSZP választási programjában megjelent egy olyan mondat, hogy nem a NATO az ország biztonságának egyetlen lehetséges garanciá ja, és ezt követte a népszavazásra való utalás. Mivel Európában sehol sem népszavazás tárgya mindez, felmerül a kérdés: miért? Talán akiket még inkább bizonyos keleti befolyások nagyobb arányban érintenek, de potenciális szocialista szavazók, azoknak szólt ez az üzenet: döntsék el azok, akik ebben járatosabbak. Azonban azt tudnunk kell, és elismerően kell tudnunk, hogy a Hornkormány ezt követően - ellentétben ezzel a fenntartásnak is tekinthető programponttal - határozottan igyekezett az országot a NATO ir ányába mozdítani. Ha stílus, módszer, önbizalom, önérzet szempontjából voltak is fenntartásaink bizonyos megnyilatkozásokkal szemben, érdemként el kell ismerni, hogy végül is meghívást kaptunk a NATOba. S akkor kialakult itt, tisztelt Ház, egy idilli álla pot: idilli állapot, hogy eme dühökkel és ellentétekkel teli politikai világunkban egyetértés volt hét parlamenti párt között. Ha kicsit tollfosztott szárnyakkal is, de angyal szállt a terembe, ha jól emlékszünk, mert ilyen természetű egyetértésre más kérd ésekben nem sok esély támadt. S ekkor jött a földtörvény módosításával kapcsolatos javaslat. Ha nem tudták, hogy ez ekkora vihart kavar, akkor az hiba. Még nagyobb hiba, ha valamilyen presszió folytán beerőltették a NATOmenettel egyidőben azt a kérdést, a mit előhozhattak volna praktikusan 3 évvel korábban vagy fél évvel később is. Miért tették? Milyen kormánypolitika az, amelyik ilyen megfontolatlanul kezel egy, az ország biztonsága szempontjából valóban döntő és súlyponti kérdést? Tisztelt Ház! Én szerett em volna még - az ötperces korlátok lehetetlenné teszik - a második és harmadik kérdésről szólni, amit önök feltettek, és gratulálni annak az önökhöz közel álló közvéleménykutató intézetnek, amelyik ezeket a kérdéseket javasolta, hogy a harmadiknál kifeje zi a külföldi, s a másodikban elrejti a külföldi vagyonszerzés lehetőségét. Tisztelt Ház! Ez nem machiavellizmus, mint ahogy az egyik lap írta; ez bizantizmus! Ez az, a legrosszabb hagyománya a megelőző 40 esztendőnek. Én végtelenül sajnálom, és másutt fog om közreadni - a Magyar Demokrata Fórum nevében - a tszföldvásárlással kapcsolatos indokoltságot, illetve a tszvezetőkben is az ezzel kapcsolatban meglévő aggodalmakat. Ezt a szemrebbenés nélküli
