Országgyűlési napló - 1996. évi nyári rendkívüli ülésszak
1996. június 19 (192. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányának szabályozási elveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF):
358 szándék, mégis azt kell mondanunk, h ogy a jelenleg hatályos alkotmány az állam területi tagozódásánál csak a jelenlegit tudja elfogadni és megjeleníteni azzal, hogyha esetleg másfajta területi tagozódásra lesz majd valamikor szükség, akkor azt sajnos csak alkotmányi módosítás útján lehessen elérni. Azok az együttműködési lehetőségek egyébként, amiket Toller képviselőtársam is említett, már most is benne vannak például az önkormányzati törvényben. Már most sincs akadálya annak, hogy önkéntes társulások folytán a megyehatárokat is átlépett önko rmányzatok összefoghassanak, együttesen működhessenek. Ehhez nincs szükség az államnak a területi tagozódását jogszabályban újra fölszeletelni és másként határozni meg. Az egész közigazgatás egyébként azért pillanatnyilag erre a tagozódásra van szervezve. Egy teljesen másfajta szerveződés hosszú ideig - véleményem szerint - nem kerülhet megvalósításra, melynek az anyagi feltételét egyébként sem tudja az állam biztosítani. Az a korlátlan felhatalmazás - tehát összefoglalva még egyszer az álláspontomat , ame ly ebből a koncepcióból eredne, hogy alkotmány megmondja, hogy mi van, és utána egy egyszerű törvényre, mondjuk így, egy feles törvényre bízza azt, hogy egyébként ettől el lehet térni, az alkotmányjogilag is elfogadhatatlan. Akkor nem kell alkotmányban rög zíteni területi tagozódást, hanem az alkotmánynak csak annyit kell mondani, hogy az ország területi tagozódásáról törvény rendelkezik. De ez nem lenne jó. Ez nem lenne jó, mert végül is ezeknek a területi tagozódás alkotmányi szabályozásának a koncepciója, azaz összes lényeges jog gyakorlásában végigvonul; a bíróságoknál, az ügyészségeknél, a kormányzaton, a közigazgatáson belül az önkormányzatoknál, a választásoknál is. Véleményünk szerint - nem vitatván a fejlődésnek a lehetőségét - a jelenlegi állapotot szabályozzuk azzal, hogyha majd egykor egyszer el fogunk térni, akkor az Országgyűlés abban a helyzetben legyen, hogy azt megvitathatja, és az alkotmánymódosítás folytán, annak a szigorú szabályai alapján majd módosítani fog rajta. (Taps az ellenzék padsor aiban.) (14.50) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mivel több képviselőtársunk nem jelentkezett, a vita e szakaszát lezárom, és megnyitom a következő vitaszakaszt az ajánlás 5461. pontjának megtárgyalásáig, azaz az állampolgárság. Tisztelt Ors zággyűlés! Sepsey Tamás képviselő úrnak adom meg a szót. DR. SEPSEY TAMÁS (MDF) : Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A 60. pontban van dr. Boross Péter képviselő úrnak egy olyan módosító javaslata, amely szerény megítélésem szeri nt jó, támogatásra érdemes. Méghozzá ennek a javaslatnak azzal a részével szeretnék foglalkozni, amely előírná az alkotmányszöveg elkészítői számára, hogy bizonyos tisztségek esetében mondja ki az alkotmány, esetleg bízza törvényre, hogy kettős állampolgá rság esetén a választást vagy kinevezést korlátozni lehet. Az alkotmányelőkészítő bizottság ülésén képviselőtársam részletes példákkal indokolta, hogy például a köztársasági elnök esetében, a kormányfő esetében, a Magyar Honvédség főparancsnoka esetében n em lenne szerencsés, hogyha az illető a tisztsége alatt is megtartaná a kettős állampolgárságát. A mi felfogásunk szerint vannak olyan közjogi tisztségek, amelyek arra predesztinálják azt a személyt, aki ezt a tisztséget elfogadja, azokat a személyeket, ak ik ezeket a tisztségeket elfogadják, hogy azok csak a magyar államnak a polgárai legyenek. A kettős állampolgárság ugyanis egyfajta függőséget jelenthet.
