Országgyűlési napló - 1996. évi tavaszi ülésszak
1996. március 11 (155. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz):
1187 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Azon ritka alkalomnak vagyunk tanúi, amikor a kormány úgy nyújtott be egy módosító javaslatot, hogy ebben elsősorban a szakmai érvekre hivatkozik, nem pedig a sikerpropagandáját folytatja, ami az elmúlt időszakban rendkívül gyakori volt. Mi, kereszténydemokraták mindig is az ilyen jellegű szakmai törvénymódosításokra vol tunk vevők, mindig is azt szorgalmaztuk, mert azt mondtuk, hogy bármely törvény, még ha az betöltötte is hivatását, minden esetben jobbítható, minden esetben javítható. Most úgy tűnik, hogy a kormányzat is talán átvette ezt az általunk oly gyakran szorgalm azott tételt, és ebben az indoklásban elismerte azt, hogy az előző kormányzat időszaka alatt elfogadott törvény a céljait betöltötte, és tovább kell fejleszteni ezt a törvényt. A Kereszténydemokrata Néppárt egyetért ezzel a továbbfejlesztéssel. Talán néhán y dolgot szeretnék kiegészítésképpen elmondani. Egyet tudunk érteni vagy egyet tudnánk érteni azzal a részével, ahol ez a Közoktatási Minisztérium felügyelete alatt egy önálló költségvetési szervként kerül módosításra. Egy dologra azért szeretném felhívni a figyelmet: bízom abban vagy bízunk abban, hogy ez nem valamilyen személyi hátteret feltételez, nevezetesen azt, hogy adott esetben a kuratórium elnöke, aki korábban helyettes államtitkárként is tevékenykedett, esetleg szerepet kap ebben az új igazgatóság ban, mert azt nem biztos, hogy szerencsésnek tudnánk tartani. Azt is reméljük, hogy a kuratórium tagcseréi, amelyek szintén a törvény kapcsán várhatóak, nem fogják kiiktatni azokat a kuratóriumból, akik a jelen kormánykoalíciónak nem támogatói, illetve nem közvetlen emberei. Tehát ezt, mivel általános vitáról van szó, feltétlenül el kell hogy mondjam, annak ellenére, hogy a törvény szövegében természetesen ezek a dolgok nem szerepelnek. Fontos dolog azt is megjegyezni, hogy a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek, illetve szolgáltatások körével, amelynek ez a törvényjavaslat a bővítését tartalmazza, természetesen egyetértünk, mert így nagyobb mértékben vagy nagyobb összeg állh at a kultúra rendelkezésére. De azt is el kell mondani, hogy az eredeti törvényjavaslatban, 1993ban sokkal bővebb volt a szolgáltatások köre, és ez szűkült azután le, tehát itt az eredeti koncepciónak egy visszaállításáról van szó. Mindezek figyelembevéte lével a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. Természetesen a módosító javaslatainkat mi is megtesszük annak érdekében, hogy ez a törvényjavaslat jobb legyen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.) E LNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Sasvári Szilárdnak, FideszMagyar Polgári Párt. SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Elöljáróban szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy mi volt a Nemzeti Kulturális Alapnak az eredeti célja. Az 1. § így szól: "A nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának megőrzése, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében az Országgyűlés Nemzeti Kulturális Alapot létesít." E törvényjav aslat eredeti céljának akkor tud megfelelni, hogyha elegendő forrás áll rendelkezésére. A FideszMagyar Polgári Párt támogatni tudja a törvényjavaslatnak azt a pontját, azokat a felsorolásait, amelyekben a források bővítésére tesznek javaslatot. Tesszük ez t azért, mert ebben a pénzéhes és pénz nélküli világban a kultúrára sajnos nehéz idők járnak. S hadd hozom fel példaként a legutóbbi eseményt, amelyik ezen a területen volt, bár nem országos eseményként tartható számon; mégpedig azt, hogy Demszky Gábor főp olgármester a Thália társulatát egy költségvetési döntéssel meg kívánja szüntetni. Olyan színészeknek a munkásságáról és művészi alkotásairól van szó - hogy néhány nevet mondjak , mint Kubik Anna, Gáspár Sándor, Törőcsik Mari, Eperjes Károly, Hirtling Ist ván, Mécs Károly - és még sorolhatnám. Egy olyan világban tehát,
