Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1288 halasztásra vonatkozó javaslatát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik. – A táblán megjelenő eredmény: 87 igen, 81 nem, 20 tartózkodás.) Az Országgyűlés – kevés – a javaslatot nem fogadta el. Tisztelt Országgyűlés! A következő eljárást lehetne követni: Meghallgatjuk miniszter úr válaszadását. De előtte van még egy feladatunk, így visszatérnénk a Duna elterelésére, ezt döntsük el, és kérjük, hogy közben az SZDSZ fra kciója készüljön fel a szavazásra. A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Tehát most félretesszük egyelőre a földtörvénnyel kapcso latos ügyet. Kérem képviselőtársaimat, maradjanak a helyükön. Soron következik a Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országggyűlési határozati javaslat határozathozatala. Megadom a szót Rajkai Zsolt államtitkár úrnak. Rajkai Zs olt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár válasza RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Az ügy jelentősége hosszabb zárszót kívánna, mint amit egyébként szokásos é s célszerű volna megtartani és elmondani, viszont az idő előrehaladott voltára való tekintettel igyekszem rövidíteni. Vannak viszont olyan kérdések, amelyeket nem lehet megkerülni és el kell mondanom, különös tekintettel arra, hogy a térség lakossága, a te rmészet- és környezetvédelmi szervezetek, az önkormányzatok egyértelműen elvárják a Kormánytól és a Parlamenttől, hogy az egyoldalú vízelterelés miatt kialakult kedvezőtlen helyzetben segítséget nyújtson a Szigetköznek. A vízhiány három területen lép fel. E három terület: a mentett oldal – ez a töltéseken kívüli rész – , a hullámtér és a talajvíz. (Zaj.) Az elhangzottak alapján azzal mindenki egyetértett, hogy a Szigetköznek rendkívül gyorsan és mielőbb jó minőségű vízre van szüksége, az ökológiai katasztróf a enyhítése érdekében tehát meg kell kezdeni a vízpótlást, intézkedni kell. A megoldás módját illetően két lehetőség körül folyt lényegi vita. Elöljáróban azt hadd mondjam el, hogy az intézmények, illetve a Kormány 10 változatot vizsgált meg. Mindegyikben taglalta annak környezetvédelmi hatását, költségét, a műszaki megoldás bonitását, taglalta, milyen eredménnyel és milyen hozadékkal jár a vízpótlás megoldása. (20.00) Az egyik álláspont, amely kialakult a vita során, a szivattyús vízpótlás, a másik pedig a Kormány álláspontja, amely a Szigetköz számára nyújtandó vizet a leghatásosabban, a legolcsóbban és a természetes vízjárást legjobban megközelítve, mintegy modellezve, úgy lehet elkészíteni és megoldani, ha ideiglenes jelleggel, nem építménnyel, de egy kő szórással megemeljük a mederfeneket, mintegy természetes zátonyt építünk a mederben, amely ideiglenes – ezt hangsúlyozom – , amely elbontható és a legjobban hasonlít, legjobban modellezi a Duna eredeti vízszintjét, legjobban modellezi a szigetközi ágrendsze r eredeti természetes feltöltésének a lehetőségét. Ez a javasolt megoldás, mint mondom, és hangsúlyozom, ideiglenes jellegű, legfeljebb négy hét alatt megvalósítható, ugyanilyen idő alatt el is bontható, és nem elhanyagolható szempont, hogy nem terheli oly mértékben az amúgy is igénybe vett költségvetést, legalábbis nem terheli túl és erre a fedezet rendelkezésre áll. Egyszeri költség terheli csak a költségvetést mintegy 100 millió Ft értékben, a további üzemeltetési, egyéb költségek szinte elenyészőek. A m elléklétesítmények
