Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 8. csütörtök a nyári rendkívüli ülésszak 9. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
689 közös részvétellel kapcsolatban hoztak napvilágra, és amelyek kap csán Csóti György olyan tájékoztatást adott a magyar médiumoknak és a német médiumoknak is, miszerint a CDU be fog kapcsolódni a Demokrata Fórum mellett a választási küzdelmekbe, részt vesznek a választási gyűléseken, érvelnek az MDF mellett, és az MDF ezt a segítséget maga úgy fogja viszonozni, hogy ő pedig '94ben majd a CDU mellett fog bekapcsolódni a német választási küzdelmekbe. Szeretném előrebocsátani akkor, amikor ebben a tárgykörben kifogásaimat előterjesztem, temészetesen nem német barátainkkal sz emben teszem ezt, hiszen a németek másként ítélik meg a választási küzdelmeket, mint azt tesszük mi. Bár meg kell jegyeznem, hogy alapvetően a német jogból adaptáltuk a magyar választójogi törvény rendelkezéseit, így nem lehet annyira ismeretlen előttük a magyar választójogi törvény rendszere. Ami miatt viszont a független kisgazdapárti országos vezetés úgy ítélte meg, hogy nekem feltétlenül a Ház előtt is szólnom kell erről a kérdésről, az abból a felismerésből fakad, hogy a népszuverenitás alapvetően csak az országgyűlési választások során tud érvényesülni, mert hiszen a két ciklus közti időben részben az elméleti jogászok, részben a gyakorlati jogászok olyannyira megnyirbálták a népszuverenitást, hogy csupán emlékeztetőül mondanám el, hogy így többek közö tt olyan álláspont alakult ki, hogy az országgyűlési képviselők visszahívhatatlansága mellett mondjuk a Parlament feloszlatására sem lehet előterjeszteni népszavazási indítványt, hogy az Alkotmánybírósággal kapcsolatos szűkítő rendelkezések sem érhetők el népszavazás kapcsán. Egyértelmű tehát, hogy az országgyűlési képviselői választások az egyetlen lehetőséget adják a magyar népnek a népszuverenitás közvetlen gyakorlására. És hogy ez mennyire így van, hadd emlékeztessem önöket arra, hogy é pp a napokban zajlott le az a nyugtaadási vita, amely azzal kapcsolatos volt, hogy amíg az egyik oldalon egy csokor petrezselyemért is nyugta adását várta el a hatalom, ugyanakkor a hatalom nem várja el a saját pártfogoltjaitól, hogy a privatizációs rablot t milliárdok megszerzése kapcsán ők is nyugtaadási kötelezettséggel rendelkezzenek. Tehát egyértelmű, hogy a népszuverenitás csorbítását tovább nem lehet megengedni. Mert ha az országgyűlési képviselői választások kapcsán ez további sérelmet szenvedne, akk or a népszuverenitás mint lehetőség megszűnne. Márpedig a népszuverenitás a valóságos demokrácia próbaköve. Igen nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy az elhangzott nyilatkozatok kapcsán sajnálatos módon Peter Hintze úr egészen odáig ment el, hogy arr a is utalt, hogy ő nem lát más kormányzati alternatívát a '94es választásokra a Demokrata Fórumon kívül. (Csóti György dr. Antall József miniszterelnökkel konzultál.) Súlyosan beavatkozott tehát a Magyar Köztársaság szuverenitásába, mert hiszen - amint má r az előbb utaltam arra - mégiscsak a magyar népet kell, hogy megillesse az a jog, hogy eldöntse, hogy 1994ben mely politikai erőt fog választani, amely majd felváltja a jelenlegi kormányzó pártot. Úgy gondolom, hogy a kijelentések közül azok a felsorolás ok, amelyek Csóti György úr nyilatkozatából hangzottak el, nevezetesen, hogy német politikusok a legmagasabb szinttől a legalacsonyabb szintig fognak részt venni a magyar választási küzdelmekben, a magyar választási küzdelmek gyűlésein részt vesznek, a gyű léseken érvelni fognak az MDF mellett, ezek önmagukért beszélő tények, mert hiszen ezek szöges ellentétben állnak a magyar választójogi törvénnyel. A Független Kisgazdapárt országos vezetését annál is inkább nyugtalanítják ezek az események, mert utalnánk arra, igaz ugyan, hogy más aspektusból, és nem szerencsés az összehasonlítás, de mégiscsak történelmi tény, hogy olyan baráti segítséget, mint amelyre Csóti György utalt, mi már - ha nem is Nyugatról, de Keletről - kaptunk 1947ben, és ez a baráti segítség nyújtás akkor is a Független Kisgazdapárt ellen irányult. És ez a baráti segítségnyújtás - amikor is a jelenlegi posztkommunista állampárt jogelődje, a korábbi echte állampárt a Független Kisgazdapárt ellen mozgósította a szovjet állampárt erejét is - lény egében oda vezetett, hogy a Kisgazdapártot
