Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - Bejelentés bizottsági alelnök megválasztásáról - A statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - FEKETE GYULA, DR. a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
644 A 8. § előírja, hogy természetes személyek vallására vagy nemzetiségére vonatkozó adatgyűjtés csak önkéntes adatszolgáltatáson alapulhat . Mindezzel egyetértek, de szeretnék előre is cáfolni egy téves közhiedelmet, miszerint a német nemzetiségű lakosok háború utáni kitelepítésére az 1941. évi népszámlálás kérdőíveire adott válaszok alapján került volna sor. Nagyon mélyre beleásta magát ez a balhiedelem, holott valójában az 1941. évi kérdőívek az ostrom után még jó néhány évig hozzáférhetetlen és rendezetlen állapotban voltak. A nagyhatalmak és a környező országok követelésére kierőszakolt kitelepítések soksok önkényes vélelmen és indokon al apultak, de a népszámlálási kérdőíveken szereplő bevalláson semmiképpen nem. A 10. § előírja a népmozgalmi adatok gyűjtését. Elsőként a világon az angol parlament döntött 1800ban úgy, hogy rendszeresen meg kell figyelni a népmozgalmi jelenségeket. Az 1801től végzett születési, halálozási és házasodási események megfigyelésében jelentős szerepet játszott Malthus 1798ban megjelent a túlnépesedés veszélyeit taglaló műve. Magyarországon a múlt század elején csak kisebb régió kra vonatkoztatva figyelték meg a népmozgalmat. Például Fejes János 1803ban Kishont vármegye születési és halálozási adatait összegezte, mely szerint 49 ezrelékes volt a megyében a születési arány és 28 ezrelékes a halálozási arány. Ma az országos születé si arány az akkori megyei arányszám egynegyedét teszi ki, míg a mai halálozási arány az akkorinak a fele. 1822 és 1828 között Eperjes, Bártfa és Nagyszombat városok halandósági viszonyait vizsgálták. Az eredmény lehangoló volt: 10 ezer újszülött közül csak 4845 élte meg a 10ik életévét, a lányok közül 5136, a fiúk közül 4565 - azaz a nők javára már akkor is érvényesült a ma is mért továbbélési valószínűség. Elsősorban a skarlát, torokgyík és himlő pusztította a kisgyermekeket. A példával érzékeltetni akaro m; bármely súlyos megbetegedés terjedésére leghamarább a népmozgalmi adatok - ezen belül a mortalitás tényezői - hívják föl a társadalom figyelmét. A 11. § intézkedik arról, hogy évente országos adatgyűjtési programot kell összeállítani. A paragrafus az 19 29. évi törvényben előírt adatgyűjtési tervezést eleveníti fel, bár meg kell említenem, hogy eddig is előre tervezetten, koordináltan történt egyegy év adatgyűjtési programjának az összeállítása, legfeljebb ezt a racionális cselekvést nem törvény írta elő . A 17. § arról intézkedik, hogy önkéntes adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtés külön engedély nélkül is végrehajtható. Megszűnt tehát az adatgyűjtésekhez eddig kötődő engedélyezési kérelem. A politikai változások szükségszerűvé tették a korá bbi előírások megszüntetését. A demokratikus alapelvekkel nem fér az össze, hogy bizonyos jelenségekről ne lehessen megkérdezni a lakosságot. Ez egyben sajnos azt is jelenti, hogy a lakosság - ráunva a kérdezősködőkre - megtagadhatja az adatszolgáltatást a hivatalos statisztikai szolgálat kérdezői biztosainak is, megnehezítve ezáltal a felső vezetés reális társadalomképalkotását. Még egy probléma lehet. Kecskeméti lakosok panaszolták, hogy alig két hónapja kérdező biztosok - akik az egyik ellenzéki parlame nti párt megbízására hivatkoztak - arról kérdezték a lakosokat, hogy mit szólnak X. Y. miniszter csalásához és sikkasztásához. Nevet most szándékosan nem mondok, mivel az ilyen jellegű, úgynevezett közvéleménykutatás célja elsősorban a hamis hírek terjesz tése. Ugyanezen kérdezőbiztos azt is kérdezhette volna, hogy mi a véleménye X. Y. polgármester feleségének a kicsapongásáról vagy X. Y. politikus fasiszta meggyőződéséről, vagy tömeggyilkos bérenc múltjáról. Nyilvánvaló tehát, hogy valamilyen megkötöttsége t be kell építeni ebbe a paragrafusba annak érdekében, hogy ne lehessen a tudományos kutatás ürügye alatt emberek vagy intézmények becsületét megsérteni. A 1822. §ok foglalkoznak a statisztikai adatok védelmével és a nyilvánosságával. Itt elsősorban a 20 . § rendelkezésével kapcsolatban említem meg azt az aggályomat, miszerint a természetes személyekre vonatkozó egyedi azonosító adatokat legkésőbb a statisztikai feldolgozás befejezésekor
