Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 26. kedd, az őszi ülésszak 28. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1901 A szanálás keretében 1990. szeptember 20án az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, az Állami Vagyonügynökség és a szanáló szervezet nemzetközi versenypályázatot hirdetett meg az autóbuszgyártási vertikum - azaz a két vállalat - átalakítására. A nyertes pályázatban vállalt leglényegesebb feltételek nem teljesültek - például piaci garanciák, készpénzben vállalt tőkeemelés, tulajdonosi szerkezet, társaságba bevinni kívánt magyar apport terjedelme, foglalkoztatási garanciák , ennek ellenére, a szanáló szervezet aktív közreműködésével, 50 millió dollár szo vjet tőkebefektetéssel ez év szeptember 1jén részvénytársaságot alapítottak az Ikarus egységeiből, valamint a Csepel Autógyár Békés megyei gyárából. Az Ikarus 1991 első félévében kialakította azokat a termelő kapacitásokat, amelyek a Csepel Autógyárban má r rendelkezésre álltak. Ezzel párhuzamosan egyoldalúan, előzetes jelzés nélkül beszüntette a két vállalat között fennálló, húsz évet meghaladó időtartamú termelési kooperációt. Ennek következtében a Csepel Autógyárban erre a célra rendelkezésre álló termel ő kapacitások kihasználatlanul maradtak, a felhalmozott, speciálisan erre a célra rendelkezésre álló mintegy másfél milliárd forintnyi készlet értékesíthetetlenné vált. A fentiekkel kapcsolatos kérdéseim a következők: 1. A piacvesztések miatt kapacitásaika t csak részlegesen kihasználó, fizetésképtelen pénzügyi helyzetben lévő, közös irányítás alatt álló állami vállalatok esetében hogyan fordulhat elő, hogy a szűkös forrásokat párhuzamos termelő kapacitások létrehozására és párhuzamos készletezésre fordítják ? 2. Az állami vagyon védelme szempontjából meghatározó kérdés, hogy vane konkrét elképzelésük a szanálás irányítóinak a Csepel Autógyárban lekötött, csak autóbuszgyártás céljaira alkalmas eszközök hasznosítására. 3. Tekintettel arra, hogy véleményem szer int a megtett intézkedések sorozatosan figyelmen kívül hagyták a magyar állam érdekeit, elsősorban az állami vagyon védelmének szempontjait, miközben azok iparvédelmi és foglalkoztatáspolitikai szempontból is elfogadhatatlanok, kérdezem, hogy a sikertelen szanálás miatt szándékozike a pénzügyminiszter úr a felelősség tisztázása, a tanulságok levonása és a kialakult helyzet rendezése érdekében, esetleg az Állami Számvevőszék bevonásával vizsgálatot kezdeményezni. Miniszter úr, várom válaszát. (Taps az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr válaszol. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válasza KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, mert ez lehetőséget ad arra, hogy megvilágítsam ennek az ügynek a hátterét. Az első, amit szeretnék mondani, hogy a szanálást nagyon sokan félreértik Magyarországon. Ez egy pozitív pénzügyi folyamatot jelent, azt jelenti, hogy egy válságba vagy csődbe jutott céget meghatározott feltételek mellett rendbehozunk, állami segítséggel vagy véglegesen felszámolunk, hogyha nincsen más útja. A vállalatok - most nem erről a kettőről van szó , általában a magyar vállalatok úgy gondolják, hogy a szanálás a zt jelenti: bejelentik, hogy mennyi tartozásuk van, mennyi adósságuk van, mennyi hitelezőjük van, nincsen piacuk - és akkor várják, hogy az állam helyettük megoldja az ügyeket, és még ki is fizessen mindent. Kérem, nem ez a szanálás célja, és ebben az eset ben sem az volt a szanálás célja, mert akkor államosítom a vállalatot, és befejezem az egész ügyet - de akkor nem erről a piacgazdaságról van szó. Az Ikarusnál és a Csepel Autógyárnál tényleg, több mint egy éve folyik a szanálási eljárás, ezért meg kell vi lágítani ennek a két cégnek a hátterét és a helyzetét.
