Országgyűlési napló - 1991. évi őszi ülésszak
1991. november 5. kedd, az őszi ülésszak 20. napja - Interpellációk: - FAZEKAS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
1311 önkormányzatokkal kapcsolatos jogait. Jól mutatja ezt, hogy az önkormányzat jogait és kötelességeit érintő szabályt csak az Országgyűlés alkot hat. Államigazgatási szerv még törvénysértés esetén is csupán felhívást tehet annak kiküszöbölésére, de a döntést nem változtathatja meg. A felülvizsgálat az önkormányzattól, az államigazgatástól független bíróság hatásköre. Az önkormányzatok, alapvető jog aik védelmében, igénybe vehetik e bírói utat. Egyértelmű, hogy a törvényhozás az önkormányzati törvényben és a megalkotása óta hozott más törvényekben is rendkívül nagy súlyt helyezett az önkormányzatok és az államigazgatási szervek tevékenységének korrekt elhatárolására. Szükséges ez az önkormányzati jogok és kötelességek megfelelő tisztázottsága és a felelősségi viszonyok egyértelműsége érdekében is. Megítélésem szerint az utóbbi elengedhetetlen feltétele, hogy egy adott szervezet felépítésére, vezetőjéne k kinevezésére vonatkozó jogok abba a közigazgatási ágazatba tartozzanak, amelynek a feladatok teljesítéséről gondoskodnia kell. A hatalmi ágak közötti párbeszédet ennek ellenére alapvető jelentőségűnek tekintem az egész közigazgatás működése szempontjából . E tekintetben megítélésem szerint a képviselő úrral azonos nézetet vallunk. A párbeszéd azonban nem jelentheti az egymás feladatkörébe való belebeszélést, például a részjogosítványok gyakorlásán keresztül. A párbeszédnél lényegesen mélyebb koordinációs k apcsolatok folyamatos létezésére van szükség. Ennek azonban a saját feladatok ellátását kell segítenie. Az interpelláció előzményére tekintettel, külön ki kell térnem arra a szerepkörre, amelyet az önkormányzati törvény a megyei önkormányzatoknak biztosíto tt. Eszerint a megyei önkormányzat kötelessége mindazon feladatok ellátása, amelyeket a települési önkormányzatok nem képesek megoldani, illetve amely feladatokat a törvény eleve a megyei önkormányzatokra telepít. Egyértelmű, hogy a megyei önkormányzat nem tekinthető általános jellegű területi érdekképviseleti szervnek. Nem indokolt, s a jelenlegi önkormányzati rendszerben nem is lehetséges, hogy a megyei önkormányzat a választók vagy a települési önkormányzatok véleményének általános képviselőjeként lépjen fel. Érdekképviseleti szervezeteket az önkormányzatok egyébként külön létrehozhatnak, és létre is hoztak. Önkormányzati rendszerünk sarkalatos pontja a helyi önkormányzatok egyenjogúsága. Ezzel igen nehezen lenne összeegyeztethető egyes önkormányzatok szá mára külön, a felvetettekhez hasonló jogok biztosítása, másoknak ezekből kirekesztése. Természetesen nem az önkormányzatok jelentőségét minősítő szándék, ha azok az államigazgatási szervek vezetőinek kinevezését illetően nem rendelkeznek részjogosítványokk al. Ez önkormányzati rendszerünkből, a közigazgatás alapvető területeinek megfelelő elválasztásából egyértelműen következik. Ennek megfelelően magától értetődő az is, hogy az önkormányzatok, illetve intézményeik vezetőinek megválasztását, kinevezését illet ően az államigazgatási szervek sem rendelkeznek részjogosítványokkal. Alapvető jelentőségűnek tartom a hatalmi ágak, a közigazgatási ágak világos jogi szabályozásból tükröződő, és ezek által garantált elkülönítését. Képviselő úrhoz hasonlóan, megnyugtatóbb nak látom a garanciák jogszabályok általi rögzítését. A köztársasági megbízottaknak törvényben biztosított joga és kötelessége a centrális alárendeltségű szervek vezetői kinevezésének véleményezése. Ez egyenes következménye annak, hogy a helyi önkormányzat okról szóló törvény a köztársasági megbízottra bízta a hivatala és a területén működő államigazgatási szervek közötti tevékenység koordinálását. Megalapozott vélemény sokoldalú előzetes tájékozódás alapján alkotható. A köztársasági megbízottaknak tehát érd ekük, hogy az alapos véleményalkotáshoz szükséges információkat beszerezzék. Az információkat, természetes módon, beszerezhetik a helyi önkormányzatok vezetőitől is. Ugyanakkor, a véleményezés jogát tovább osztani nem indokolt. Mint utaltam rá, a világos f eladat, hatáskör- és felelősségelhatárolás szükségszerű velejárójának tartom, hogy a véleményezés joga is az érintett közigazgatási szektoron belül maradjon, legyen szó akár államigazgatási, akár önkormányzati szervről.